Szélben ringó rózsák mindarról beszélnek,
amelyek az ember szívében élnek.
Mesélnek a viharzó szerelemről,
regélnek a szelid, csendes érzelmekről.
Szép, szerény szirmaik feénylenek,
boldogságot gerjesztően élnek.
Ezenközben szépen, csendben
ott díszlenek kint, a kertben.
Halász István
2 hozzászólás
Kedves István!
Idevonzott a cím, mivel kedvenc virágaim a rózsák.:):):)
Tetszik a tartalom ám próbáld kiküszöbölni a ragrímeket:(nek, ről, ben)
Akkor még szebb lehetne…
Örülök, hogy olvashattalak, most nem értékelem, mert látom új vagy,
s még javíthatod, ha persze szeretnél fejlődni.
Szeretettel üdv: Lyza
Kedves Pecás!
Valahonnan ismerős a nickneved számomra. Biztosan találkoztunk már valamelyik irodalmi lapon. 🙂
Szépen írsz a rózsákról. Bizony, a kert díszei, mégis ennél többet jelentenek az ember lelki világának is.
Üdv.: Alberth