A szélmalom szavára bőröm
borong, a bús, halott hideg
tétován a mába ránt, öröm
kis szárnyain a „rég” dereng.
Égni kell a ritka percekért,
bármi ár csekély, az óra mért.
Elmerülni fáj, titokba
tévedőn a súly csalóka.
Csak te hidd, hazudni nincs okom,
mert letűnt a fény az éjben…
rezdülésed értve érzem,
zongorád elűzi bánatom,
s talán veled vagyok megint,
simítom árva ráncaid…
37 hozzászólás
Szia!
Akkor hát megszületett! Remélem nem egy "gyermek " lesz. Ebben az esetben besokalhatsz!:-)
Marietta
Szia Marietta! 🙂
Egy gyerek nem gyerek, ahol kettő van, három is elfér… 🙂
Tetszik a kötöttség, szeretem a rejtvényeket és a szélmalomharcokat, mert van megoldásuk. 🙂
Köszi, hogy benéztél!
Szeretettel: Kankalin
Szélmalomharc… nem feladás… nem a múlton való búsulás… harc, ami talán mégse szélmalomharc… hasonló gondlatokat ébresztett bennem, de még kicsit emésztenem kell. 🙂
Szia Csaba! 🙂
Valahogy így…
Valami olyasmi, hogy mégiscsak lehet győzedelmeskedni a szélmalmok felett, ha nagyon koncentrálunk.
Köszönöm, hogy erre jártál!
Szeretettel: Kankalin
Nincs feladás, csak elmélkedés a holnapról, a következő lépésekről.
A szélmalomharc talán egyfajta jelkép, a lét végelláthatatlan tengerén való evezés során.
Gratula!
Barátsággal:Zsolt
Szia Fél-X! 🙂
Eszmefuttatás az élet rövidségéről, az elvesztegetett percekről, valamint arról, hogy nem tudni, kinek mennyit mértek az órákból. Az értékek óvása, legyen az akár zongora hangja, vagy féltő simogatás. 🙂
Köszönöm, hogy benéztél egy kis elmélkedésre!
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin! 🙂
Kicsit felvidulni jöttem most a Napvilágra… 🙂 és miután elolvastam a versedet, jókorát mosolyogtam! 🙂 Mégpedig azért, mert egy csodás strófát találtam nálad, harmonikus ritmussal, gyönyörű költői képekkel… 🙂
Sok-sok értéket is találtam benne… volt, ami kitartásra ösztönöz. A vége pedig… ott a megértés mások iránt, ami ANNYIRA nagyon fontos!!!
Nemrégiben nagyot csalódtam valakiben, aki fontos volt a számomra, és milyen érdekes az, hogy… nekem lett volna szükségem őrá, és… egy olyan vers jött ki belőlem, aminek az utolsó versszaka az, hogy:
Neked játszom a zongorán;
e dallam rejti a titkomat…
(belesírta az éj a magányodat).
Én itt vagyok… itt megtalálsz.
Olykor az ember még akkor is kezet nyújt, amikor neki, magának lenne szüksége rá… (Ezt a versemet pedig őrzöm valahol elrejtve 🙂 Kicsit ragrímes, kicsit érzelmes darab… 🙂 De Neked akartam mutatni belőle egy kicsit :))) )
Szeretettel: barackvirág
Szia barackvirág! 🙂
Ez aranyos volt, nagyon tetszett, amit írtál! 🙂 Ez a stófácska bizony megdolgoztatott, mire összeraktam, úgy, ahogy Anyegin kívánta, ráadásul az én gondolataimmal fűszerezve. 🙂
Örülök, hogy tetszett! A mellékelt versikéd nagyon mély, szerintem próbáld kicsit átalakítani, ha neked így nem tetszik, bár sejtem, hogy nem véletlenül hagytad így. Vannak dolgok, amiken nem szabad változtatni, pont úgy jók, ahogy születnek.
Megtisztelő, hogy megosztottad velem egy kis szeletkéjét. 🙂
Köszönöm ezt, meg a kedves szavakat is! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Drága Lin:)
"Égni kell a ritka percekért" – én is így gondolom. Még ha a szélmalom harc olykor kilátástalannak tűnik is. Ha Téged olvaslak, simítod bizony az én ráncaim is:)
Szeretettel Rita
Szia Rita! :)))
Most nagyon örülök, mert kerestelek, de elvesztél. Úgy látom, csak rövid időre. 🙂
Nincs is ráncod! Köszönöm, hogy benéztél, kedves tőled! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Drága Lin:)
Rossz pénz sosem vész el, csak átalakul. Az élet úgy hozta, most erre az átalakulásra van szükségem.
Te csak írj, én pedig hagyok majd látható nyomokat:))
Szeretettel ölellek Rita
🙂 Úgy látszik, mégsem olyan jó ez a rózsaszín szemüveg, amit hordok, mert azt csak most vettem észre, hogy olvasó lettél. Mire írtam volna az utóbbi versedre, eltűnt. Szerintem az én kezem közül vetted ki. 🙂
Írok én! De te is ám! Egyszer majd felteszed! 🙂
:)))
Nem szándékoztam kiragadni kedves kezeid közül semmit, a hozzászólás lehetőségét főként nem.)
Lesz idő, mikor majd bepótolhatod, ígérem.
:)))
Kedves Kankalin!
Talán szélmalomharc az egész életünk. De olyan szépen, tömören fögalmaztad meg gondolataidat, amelyek egymás mellett jó ritmusú verset alkotnak. Nem könnyű formát választottál, de jól eltaláltad.
Többször átolvastam, úgy jobban megértjük, mit rejtenek a sorok.
Szeretettel: Kata
Szia Kata! 🙂
Muszáj volt tömören fogalmazni, mert pontosan adott a sorok mennyisége, valamint a szótagszámok. Ezen kívül a ritmus is, a rímek is. Szóval teljes élvezet! 🙂
Minden versem lapokon született, ez az egy kivétel. Valóságos térkép volt a laptopon, hogy eligazodjak. 😀
Örülök, hogy tetszett, köszönöm Puskin nevében is! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Drága Kankalin!
Szélmalomharcot vívnál, kedves? 🙂 Remélem, nem, mert az nem áll jól neked 🙂 Jobban illik hozzád az, mikor a realitás talaján maradsz 🙂
Persze, el kell szállni, de nem mindegy, hogyan és miért… 🙂
Gratulálok!
Szeretettel: Jox
Szia Joxi! 🙂
Valóban nem mindegy a "hogyan" és a "miért", de vannak dolgok, amelyekért érdemes. 🙂
Ha mindig a realitás talaján jártam volna, nem lehetnék az, akivé lettem. 🙂
"Az élet túl rövid ahhoz, hogy egyszer csak felébredj, és megbánd. Szeresd azokat, akik jók hozzád. Felejtsd el azokat, akik nem. Hidd, hogy minden valamilyen okból történik. Amikor új esély adódik, két kézzel kapj érte. Ha ez gyökeresen megváltoztatja életedet, ne ellenkezz. Soha senki nem mondta, hogy könnyű az élet, csak azt, hogy érdemes élni." (C. Bronte)
Örülök, hogy tetszett a vers! Köszönöm az aggódást is! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia!
Mivé lenne az életünk, ha nem vívnánk meg a magunk szélmalom harcát, és nem égnénk el a ritka percekért. Talán úgy is elvegetálnánk valahogy, de az nem lenne az igazi.
Szeretettel: Rozália
Szia Eszti! 🙂
Teljesen igazad van, jól működik ez így. A ritka perceknek nagyobb az értékük.
Örülök, hogy tetszett, köszönöm! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szia Kankalin! 🙂
Nem tudlak csak "úgy" olvasni, bárhogy is próbálom. Akárhányszor átrágtam magam az alkotásodon, folyton kísértett egy érzés, ami akkor tör rám, ha nem tudom jól kisírni magam. Megdöbbentő kettőséget "tapintottam", ami úgy markol Téged, hogy belegémberednek az "ujjai". Érzem, ott pislákol a remény a maga szerény módján, apró jeleket hagy, s te nyúlsz utána. Cseppnyi morzsákból tevődik össze az, amit úgy hívunk: boldogság. Tiszta gondolatok, érdek nélküli érzések, rácsodálkozás, figyelem az, amik képessé tehetnek arra, hogy érezhessük a jelenlétét. Szép vallomás ez a vers, nagyon is. Kezébe teszed annak, aki érti. Érted a zenét, szereted, s alig van írásod, amiben erről nyomot ne hagynál.
Csak laikus vagyok, cseppnyi irodalmi tudással. A benyomásaimat írom le így Neked, mégha azok időnként vak vágányon toporognak is.
Szeretettel: Val'.
Szia Val! 🙂
Ez igen! 🙂 Tiéd az első díj a tartalom megítélésében. 🙂 Nagyon szépen kibogoztad, úgy látom, még nálam is jobban érted. 🙂
Szépeket írtál, egész jól eljutottál a szélmalom szavától a rácsodálkozásomig, ami valóban nem más, mint az, hogy a "morzsák" is elveszik az éhséget. 🙂
Örülök, hogy tetszett, köszönöm a részletekbe mélyedést! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Számoltam, ritmust kopogtam, nagyon szépen jön minden, Kankalin :-). Örülök, hogy az Anyegin-strófát is kipróbáltad, és annak külön, hogy ilyen sikerrel :-).
A vers átrohant rajtam, a bevezető első négy sora kiválóan alapozta meg a következő, sodró, erős gondolatokat. Remek az ív, kiválóan viszed, és a fegyelmezett forma mellet a mély, erősen ható tartalom is a hatása alatt tartott. Nagyon tetszett, élvezettel olvastam!
aLéb
Szia aLéb! 🙂
Szívembe zártam ezt a formát. 🙂 Szerintem fogok még próbálkozni vele, mert elég nagy kihívás volt. Egy biztos, legközelebb is a laptopot hívom segítségül, mert beírtam a "koordinátákat", nehogy eltévesszem. 🙂 Élvezetes elfoglaltság kötött keretek között hozni a mondanivalót.
Örülök, hogy tetszett, nagyon igyekeztem, mert fontos a véleményed! 🙂
Köszönöm! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Én nem tudok elemző sorokat felvonultatni, csak olvasom a múltidéződet már vagy hatodszor.Csak úgy, mert jó olvasni, mert elvisz egy intim hangulat már feloldott viszonyába. Jó itt, még ízlelgetem kicsit, aztán elkap az irigység, mint ahogy szokott, és csak bámulom az én üres papíromat.
Üdvözöllek:
Károly
Szia májusfa! 🙂
Így február derekán tökéletes a jelenléted. 🙂
Méghogy nem tudsz hsz-t írni? :))) Ez nem is igaz! Na, kapd csak elő azt a papírost, mert ha valaki elszánta magát az írásra, akkor elég egy aprócska lökés a repüléshez! 🙂 Meglöktelek. 🙂
Ne irigykedj, írj! :)))
Köszönöm, hogy békaherceges teendőid mellett időt szakítottál rám! :)))
Szertetettel: Kankalin
Újabb próbálkozás egy másik "léleknél"-egy másik lélekhez.
Szigorú rend a sorok között-ahogy kell-de mindkét út jól
érezhető-amit megmutatsz.
gratula:ruca
Szia ruca! 🙂
A próbálkozás nem új, az még a régi. 🙂 Szeretem a kihívásokat. A lélek is ugyanaz, dehogy más!. 🙂 A sorok között valóban rend van, legalább ott legyen, ha már bennem nincs! 🙂
Ha jól érzed az utakat, akkor megérte a szélmalmokkal küzdeni. 🙂
Köszi! 🙂
Szia: Kalin
Kedves Kankalin!
Gratulálok! Szépet alkottál! Hajrá!
Barátsággal panka!
Szia Panka! 🙂
Örülök, hogy tetszett! A "hajrá" az kell, ezért dupla köszönet! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Ez valami gyönyörű lett! Úgy lüktet mint a szív dobbanás mikor az érzés meghittsége benne megfogan, és érzi az ember, hogy ott bent valami történt! Ezt érzem soraidtól, amhez szívből gratulálok!
Üdv: GaZo
Szia Zoli! 🙂
Köszönöm, örülök, hogy tetszett!
Igyekszem ezeket a történéseket óvatosan tartalommal tölteni. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Szép lett nagyon!
Szia Zoltán! 🙂
Köszönöm, örülök, hogy tetszett! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Amikor egy lágy női kéz végig simítja arcodat, az maga a gyönyörűség, mert egy ilyen simításban minden benne van. Persze, hogy lehet érezni és
bizonyosan jól is esik- csak sok legyen belőle. Jól megtervezett,
finoman kidolgozott, nagyon érzéki vers.
gart:ruca
Szia ruca! 🙂
Örülök, hogy így gondolod, fordítva is így van ez a simogatással. 🙂
Köszönöm értő és beleélő véleményed, igyekeztem mindent beletenni. 🙂
Szia: Kalin
Már megint itt vagyok.
Kerestem, mert bennem maradt a versed illata, íze, hangulata,
megtaláltam és újraolvastam,
s most még jobban tetszik, mint első alkalommal.
Szia Zoltán! 🙂
Ez az egyetlen Anyegin-strófa tőlem, de talán nem az utolsó. Örülök, hogy tetszett, köszönöm. 🙂
Szeretettel: Kankalin