A szerelmed rózsaszirom,
báj-illatú, zsengécske még,
gyöngyharmat hűs álmaimon,
derengő fény, hajnali ég.
A szerelmed vad-buja táj,
szoros, mint vén indák keze,
megkötöz, és már szinte fáj,
mint bús rabság igézete…
A szerelmed őrült vihar,
fákat tör ki vadóc nagyon,
tűz-sóhajod vágyat kavar,
szívtitok száll fényszárnyakon…
A szerelmed varázsital,
egy csábító szirén dala,
bűbáj és a létdiadal,
fényes égre nyíló ima…
A szerelmed szívdobogás,
ereinkben lüktető vér,
rejtekajtó, odaadás,
titkos varázs, örök remény…
5 hozzászólás
Kedves Alberth!
Csak ámulok,és bámulok, ez nagyon szép!
Gratulálok hozzá!
Szeretettel:dalmay
Köszönöm!
szép ez a vers Albert, jó volt olvasni. szeretettel
Köszönöm Andy!
Kicsit elhanyagoltam ezt a lapot az elmúlt évben. Most viszont sokat fogok feltöltögetni. Mert van lemaradás.
Szeretettel: Alberth
Kedves Albert!
A szerelemről sokféleként lehet írni, de ilyen szépen alkotni nem sokszor sikerül.
Neked sikerült? csodaszép:
Mert igaz:
" A szerelmed rózsaszirom,
A szerelmed vad-buja táj
A szerelmed őrült vihar,
A szerelmed varázsital,
A szerelmed szívdobogás"
S ha mindez igaz, mi lehet más, mint gyönyörűség és öröm!
Gratulálok: Kata