Napok az órák,és órák a percek,
Lassan telik minden magányban élek,
Egyetlen reménysugár voltál az éjszakában,
Egyetlen boldogság a szívem kapujában,
Bizalmatlanul bár de mégis reméltem,
Te leszel az aki megfogja két kezem,
Csak pár sms egy halvány emlék,
De elég volt ahhoz hogy valahol bennem égj,
Varázslatos érzés pár szóból érezni,
Pár üzeneten keresztül valakit megszeretni,
Leírtad amit már oly rég nem hallottam,
Aznap este a boldogságtól sírtam,
Mai napig nemtudom hogy igaz volt vagy nem,
A szívem még remél,bár egyre csendesebben…
3 hozzászólás
Semmi új, semmi nagyszerű gondolat, közhely és ragrím.
Üdv
Hát, bizony van ilyen… Jobbulást kívánok neked!
nagyon szomorú és szép:( remélem valóra válik egyszer