Suttog a nádas, hó lepi titkát, roppan a fagyban.
Angyal jött ide csöndben az éjjel, lábnyoma nincsen,
imbolygó árnyéka vetül csak hosszan a földre.
Itt ül a parton, karcos széltől félti a szárnyát.
Egymaga van, didereg, csak a tányér-hold vigyorog rá.
'Kellett ez neked? Itt, fenn már nem volt maradásod?
Lásd, odalenn fene kórság tombol, járja a táncát.
Félnek az élők, mert köztük rejtőzik a végzet.'
Angyala télnek, légy vigaszuk, hisz jámborak ők még.
7 hozzászólás
Az eleje nagyon tetszett a versednek, aztan ahogy megjelent ez a parbeszedes mód, az elegge lehuzott…nyilvan mert, amit irsz az a realitas…az utolsó sor is lehangoló, valoban csak egy angyal lehet a vigaszunk?
Szep vers, csak nekem most nagyon szomorú.
H.
Kedves Hayal!
Akár prózát írok, akár verset, képtelen vagyok megmaradni az irrealitás világában. Pedig de jó lenne…
Köszönöm, hogy elolvastad.
Üdv: Kati
Szia Kati! 🙂
Tökéletes tartalom, tökéletes forma és felépítés.
Már említettem, hogy nagyon jól állnak neked a hexameterek, a kötöttek közül ebben látlak meg leginkább.
Elgondolkodtató a versed. Reális képek sorakoznak benne – valóban ezt láthatja egy angyal, ha lemerészkedik közénk, és jól jönne egy kis segítség az emberiségnek, hiszen a "végzet" itt ólálkodik körülöttünk, nem kegyelmez, naponta szedi áldozatait.
Nem tudom, szabad-e ilyen tartalom mellett azt mondani, hogy élvezettel olvastam soraidat, de a forma magáért beszél, kifejezésmódod tiszta, gördülékeny, minden szó érthető, ráadásul mondanivalódat ősi formába öntötted, a szókészletet nagyon eltaláltad: régi és új összesimul, jó a kohézió.
Hexametereidet bárki megirigyelhetné, mert költő legyen a talpán, aki utánozni tudja ezt a formahű, természetes áramlást úgy, hogy a mondanivaló nem sérül. Értékes vers.
Fogadd hatalmas gratulációmat! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Köszönöm szépen, Kankalin, hogy ilyen hosszan foglalkoztál a versemmel. Szerencsémre, a hexameter nem okoz gondot, nagyon jól alkalmazkodik a magyar nyelv hozzá. A szonett már furcsább nekem, a kezdő rövid szótag mintha hangsúlytalanná tenné az első szótagot.
Szeretettel: Kati
Szia Kati! 🙂
Tökéletes tartalom, tökéletes forma és felépítés.
Már említettem, hogy nagyon jól állnak neked a hexameterek, a kötöttek közül ebben látlak meg leginkább.
Elgondolkodtató a versed. Reális képek sorakoznak benne – valóban ezt láthatja egy angyal, ha lemerészkedik közénk, és jól jönne egy kis segítség az emberiségnek, hiszen a "végzet" itt ólálkodik körülöttünk, nem kegyelmez, naponta szedi áldozatait.
Nem tudom, szabad-e ilyen tartalom mellett azt mondani, hogy élvezettel olvastam soraidat, de a forma magáért beszél, kifejezésmódod tiszta, érthető, gördülékeny, minden szó érthető, ráadásul mondanivalódat ősi formába öntötted, a szókészletet nagyon eltaláltad: régi és új összesimul, jó a kohézió.
Hexametereidet bárki megirigyelhetné, mert költő legyen a talpán, aki utánozni tudja ezt a formahű, természetes áramlást úgy, hogy a mondanivaló nem sérül. Értékes vers.
Fogadd hatalmas gratulációmat! 🙂
Szeretettel: Kankalin
De szép!
Gyönyörű versedhez
szeretettel,
elismeréssel gratulálok!
Zsuzsa
Köszönöm Zsuzsa, hogy elolvastad. Örülök, hogy tetszett.
Szeretettel: Kati