Repíts engem, repíts álom,
a tengerhez, oda vágyom!
Távol innen, messze földre,
hol tündököl pálmák zöldje.
Ott, ahol a víznek kékje,
az égbolttal összeérve,
elindítja képzeletem,
s útra kel a végtelenen.
Hallgatva a víz moraját,
messzeségek nagy sóhaját,
hullámokat hogy zenélnek,
világokról mit mesélnek.
A szikrázó napsütésben,
forró homok melegében,
gondok menten tovaszállnak…
Utat hozzám nem találnak.
——————————————————————————–
6 hozzászólás
Kedves Judit!
Most már én is a tengerhez vágyom:) Tetszik, igazán. Szeretettel Rita
Kedves Rita!
Azt hiszem nincs abban semmi kivetni való.
Ha egyszer látod a tengert mindig visszavágysz..
Köszönöm, Judit
Kívánom, még sokszor visszatérhess oda!:)
Gratula!
Barátsággal:Zsolt
Kedves Zsolt!
Az nagyon jó lenne!
Köszönöm, Judit
Vigyél magaddal:-))) Imádom a tengert.
Szeretettel:Marietta
Kedves Marietta!
Szívesen vinnélek, csak mehetnék!
Szeretettel, Judit