Kisfalumban van egy nagy ház
Lakik benne egy család
Apa, anya meg a lány
Milyen sokféle is az ember
Sorsok furcsa képét észlelem
Látom, és nem nagyon kedvelem
Az öreglány csak dirigál
Mert a férj az egy déibáb
Lányuk pedig folyton ugrál
Ő a mindenlében kanál
Aki mindenfelé lófrál
Mégis, sok-sok embert utál
Körülöttünk különös lények
Élnek, és sunyin körbenéznek
Szigoró szemekkel kémlelnek
Konok nőnek háza hatalmas
Keserű vagyona irdatlan
De a szíve mégis lakatlan
Halálos mosolyt árul szája
Azt hiszi neki nincs hibája
Boldog ha másnak nagy a kára
Nem vitás ő a környék réme
Problémás dolga gyakran akad
Legott jelenti azt dühödve
Beárul ő már mindenkit
Senkinek, megnem kegyelmez
Pitiáner tettet végez
Bünteti a büdös szomszédot
A rokont, a rendőrt, a postást
Meg az utcán kóborló kutyát
Fenyegetése hitelt képez
Mindenki lába elé térdel
Ezért ő alkura nem képes
Ahol ő tudósként megszólal
Ellenzést nem tűrve, parancsol
Mint egy nikkel bolha, úgy pattog
Gőgősen mordul jogáról
Eszelősen szól a hibákról
Hallani sem akar pardonról…
4 hozzászólás
Kedves Manna!
Vannak gonosz emberek és mindig is lesznek sajnos. Az ilyeneket ki kell kerülni azt hiszem.
Barátsággal Panka!
"Kellemes" lhet a közelébn élni. Biztosan nem sok barátja lehet a családnak.
Ha nem haragszol, annyit megjegyeznék, hogy a szöveget mondatokba lehetne szedni, ugyanúgy, mint a prózai írásoknál.
Szeretettel Kata
Nekem tetszik ez a nyers, őszinte,kissé irónikus stílus!
Ha valóban a haragot vagy egy negatív hangulatot akarsz kifejezni egy-egy írásban, akkor nagyon profi vagy ebben a műfajban!
Gratulálok neked!
Üdv.:Jerrynostro
Sziasztok, köszönöm minhármotoknak, hogy olvastátok ezt a versem. Jól estek a sorok amit írtatok nekem.szeretettel:manna