HANG1:
Fehér abroszomra csöppen a múlt
Foltokban tekint, kacsint
– Mint mesterkélt tintapacnik –
Mit láttam bennük?
Mi rejlik odabent, hogy vannak a rojtok?
HANG2:
Rejtik, fedik a középpontot
Koszos egy leplet terítesz magadra
Morzsákat fúj ide-oda az idő szele
Csavar egyet, elmúlik a rend.
HANG1:
Elszakadt a fehér aproszom
Folyik a fehér vér, csurog bennem
HANG2:
Tisztátlan helyen megyünk egyenesen
Folyok én is, utunkban a használt lepel
Képzeletbeli harmónia sarkain járunk.
HANG1:
Csak folyik a fehér vér, könny
Tisztítja önmagát abroszom.
HANG2:
Láttam én is, milyen takarni magad
A hipózott hangokkal, lelkekkel.
2 hozzászólás
Ütős! Hihetetlen mennyire kreatívan írsz! Csak így tovább!
szeretettel-panka
Kedves Panka,
nagyon szépen köszönöm, igyekszem a továbbiakban is!:)