Seperd le a járdát,
a port, a szemetet.
Adj nekem új seprűt,
én is veled megyek!
Tisztítsuk az utat,
takarítsunk szennyet.
Keress hát lapátot,
én is fogok egyet!
Vágjuk az odvas fát,
járjon szorgos kezed.
Te hozzad a fűrészt…,
fejszével érkezek!
Kaparj dohos penészt,
virágját tűzfalnak…
Máglyára a ronggyal,
dobj rá száraz gallyat!
Szálljon a sötét füst,
korommal, szikrával,
Eme rohadt korban
egy komor imával!
Mossa le az eső
a tűzrakás kelyhét.
Megtisztulás váltsa
minden szennynek helyét!
Ami koszos, bűzlik,
ki vele a házból!
Minden rozsda, mocsok,
takarodjék mától!
5 hozzászólás
Nem egy rossz ötlet, álljunk glédába!
"Új seprű jól seper!"
Kemény "sorsképek".
Szeretettel
mesako
Kedves Alberth!
Tavaszi nagytakaritás, most itt a nyáron?
Igaz sokan mondják, jobb későn mint soha,
E takaritást, már én is nagyon régen várom
Talán akkor az élet, nem lesz oly mostoha.
üdv Tóni
Ezt most nagyon eltaláltad, kedves Alberth!
Az utolsó két strófa pedig felteszi a műre a koronát.
Nagyszerű alkotás.
Üdv.:Tamás
Kedves Alberth, bizony elkelne…
Gratulálok, Judit
Nagyon jóóóóóóóó!
A Tőled megszokott, ritmikus és hangulatos, még akkor is, ha bosszantó témáról írsz, úgy fordítod a Magad nyelvére, hogy remek verset alakítasz.
(azt hittem a címet olvasva, hogy boszorkányvers lesz :)))