Csepp-csepp eső, cserepező
cseréptetőn lecsepegő,
kertbe magot kiültető
harmatkönnyel cseperedőt.
Házak előtt teli padot,
gyerekekkel, öregekkel.
Lányt is tündöklő szemekkel.
Oldalára ifjú legényt,
borda alá nyíló reményt
májusfával, szerelemmel.
Cseperedjék így az idő,
csordogálón-csendesedőn.
Vízzel fusson nyílként folyó.
Szivárványos nyarat hozó
aranyágatélet-fára.
Adjon az Úr mindenkinek
békességet, gazdagságot
áldással a portájára…
5 hozzászólás
Adjon az Isten szerencsét,
szerelmet, forró kemencét…:)
üdv: G.
Nem tudom miért, de amit írtam, elszállt… Nem először történik, hogy kidob és eltűnik, amit írtam.
Kezdhetem elölről:
Tetszik a versed, kedves Barna! Ahogy olvasom, nagyon jó az üteme. Sok-sok jót kívántál, jó lenne, ha valamennyi beteljesülne.
Persze csak nekem még az is jó lenne, hogy adjon az Úr jó meleget, és – vagy – egy jó kazánt a társas-házunknak, mert elromlott, és nagyon fázunk és mostanában a Nap sem süt úgy, mint korábban tette!
Szeretettel olvastam: Kata
Nekem is Nagy László sorait juttattad eszembe…
Szuper kedves barnaby 🙂
Adjon minden jót 🙂
Szeretettel: Zsu
Köszönöm szépen az olvasást Mindenkinek. Üdvözlettel;b