Akkor legyen az igazság köve
letéve,
mikor a nagy hajszának mindörökké
vége!
Akkor legyen az igazi fék,
mikor már minden gonoszból
elég!
a rohanás után eljő majd
a vég!
Akkor legyen mindenre
magyarázat,
ha majd a révben megfizetjük
busásan az árat!
Akkor legyen az ember
bátor,
mikor a pénze, aranya
már csak maréknyi por!
Akkor legyen a végső
pihenés,
ha elfogadjuk a jó után
a méltó szenvedést!
Hiába szép a maszk
a külvilágnak,
ha az alma belülről rohad!
A jót megunni könnyű:
majd szokni kell a rosszat!
Tóth Gusztáv (2021)
9 hozzászólás
Kedevs Gusztáv!
Különösen ez tetszett:
“Hiába szép a maszk
a külvilágnak,
ha az alma belülről rohad!”
Gratulálok:sailor
Szép napot!
Hálás köszönet!
Bölcs vers, jól megírva. Tetszett.
Véleményed fontos nekem, viszont a pesszimizmus nem volt életformám,
sajnos, a traumák baltázzák az ember lelkét.Köszönöm!
Elgondolkodtatott…
Örvendek,Imre!
Kedves Gugi,
úgy érzem, az az “akkor” nagyon messze van, éppen amiatt, amit a zárásban megfogalmaztál.
Túl sok az ármány, az álarc, a megtévesztés. Szemedbe nevetnek, közben hátadba döfnek, mindezt “Isten ölelésével”.
Azért a rosszat nem szívesen szoknám, inkább keverek hozzá egy kis jót. Ha sokan ezt tesszük, talán egyszer átbillen a mérleg. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin! Nekem a mérleg nagyon sokszor átbillent, sokat nem tehettem
ellene, a kemény valóságot viszont meg kell fogalmazni, mégha fájó, akkor is!
Tele vagyok humorral, de arról nem tudok verselni.
Köszönettel vettem igaz véleményed!
Gugi
Nagyon karakteresen, határozottan írsz. Kemény szinte pattogós ütemű versedben jól használtad fel a már-már egyértelműen következő rímpárokat. Jó a tartalom is. Méltatlankodó, büszke és a lemondásában is figyelmeztető. Érdemes odafigyelni rá!
Szívesen olvastam
Üdv: Zoli