ohh, boldog pillanatok,
a vágy fázik és vacog.
Te édes álom voltál,
de félreállítottál,
engem te választottál.
Testemen seb, őrült láz,
de most csak a néma gyász
e leheletnyi fohász.
Fáj a buta némaság,
életünkben nagy csaták,
vagy talán tétovaság.
Ülök csendben egymagam,
a fájdalom szétrobban,
majd a mélységbe zuhan.
Nagyon szeretni kéne,
most a napkorong fénye
szívem áldó reménye.
21 hozzászólás
Versednek maga a címe is nagyon jó, drága Zsu! Tovább is az egész vers könnyed, kedves, szép rímekkel, egyszerű, de nagyon jó hagyományos szakaszokkal. A vége pedig remek, hiszen reménykeltő! Versed egész tartalma érdekes, szép ruhákba burkolva. Jól sikerült vers, szeretettel olvastam és gartulálok hozzá!
Kata
Drága Kata !
Örömmel tölt el,hogy mindig visszatérsz hozzám és olvasol.
Megtisztelő minden látogatásod és kedves szavaid arra ösztökélnek írjak még…
Köszönettel és szeretettel: Zsu
Kedves Zsu! A reménytelenség legsötétebb bugyraiban leledzve sem hagyja el az embert a remény. Olyan szépen írtad meg, olyan líraian ecsetelted! Jó volt olvasni, én "áldó" üzenetet látok benne! Szeretettel olvastam: én
Szia Laci !
Úgy látom, te a sorok között is tudsz olvasni :)))
Vagy ismersz már ennyire ?
Tényleg üzenetnek szántam a verset 🙂
Szeretettel és köszönettel: Zsu
Szépséges tercinák. Gratulálok:b:)
Szia kedves Barny !
Köszönöm szeretettel kedves soraid : Zsu
Kedves Zsu!
Valóban, a felhők felett mindig ragyog a Nap!
Szeretettel: Szabolcs
Igen kedves Szabolcs 🙂
Maradjon is mindig így…
Köszönettel és szeretettel : Zsu
Szépséges reményvers drága Zsu!
Szeretettel voltam nálad: Ica
Köszönöm drága Icám !
Azt hiszem több szóra nincs is szükség köztünk 🙂
Szeretettel és öleléssel: Zsu
Drága Zsu!
Hát igen a REMÉNY az egyetlen reménységünk. 🙂 Abból merítünk erőt, hitet… és igen, sokat kell róla írni! 🙂 Örömmel olvastalak.
Szeretettel
Ida
Drága Idám !
Köszönet kedves szavaidért és rendszeres látogatásaidért,
Igen a remény…
szeretettel ölellek: Zsu
Az embernek kell hogy legyen mindig egy kapaszkodó, amikor megingathatatlan hitében. Részben a világban, részben önmagában…ezt az érzest, gondolatot, remekül sikerült kifejezni a verseddel. Grat. :)😊
Igen kedves Barny !
Valami mindig van, hogy életben tartsa a hitünket és reményünket 🙂
Köszönöm kedves szavaid.
szeretettel: Zsu
Kedves Zsu!
"Fáj a buta némaság,
életünkben nagy csaták,
vagy talán tétovaság."
Fájdalmainkat olykor mi magunk okozzuk magunknak, rossz döntésekkel, tétovasággal… De amíg van remény, addig van remény. 🙂
Örömmel olvastam szépséges versedet (ismét).
Szeretettel: Laca 🙂
Szia kedves Laca !
Nagy igazság amit írtál, bizony mi…
Köszönet kedves szavaidért, én pedig örömmel láttalak nálam 🙂
szeretettel: Zsu
Kedves Zsu!
Nagyon szépen fogalmaztad meg. Könnyedén vezetted a versed, ebben a nehéz témában.
Judit
Kedves Judit !
Köszönöm szépen rendszeres látogatásaidat és kedves szavaidat.
Igyekeztem, hogy könnyed legyen…
szeretettel: Zsu
Szia Zsu! Remek vers! Mennyi fájdalom van ebben a néhány sorban! "A vágy fázik és vacog" Nagyon kifejező! Nagy, nagy szeretettel olvastam, tetszett! Szeretettel üdvözöllek: én
Szia Laci!
Örülök,hogy rátaláltál és tetszett, látom az oldalon nagy változások vannak 🙂
Köszönet kedves szavaidért.
Szeretettel: Zsu
Szia Laci!
Örülök,hogy rátaláltál és tetszett, látom az oldalon nagy változások vannak 🙂
Köszönet kedves szavaidért.
Szeretettel: Zsu