Была ты всех ярче, верней и прелестней,
Не кляни же меня, не кляни!
Мой поезд летит, как цыганская песня,
Как те невозвратные дни…
Что было любимо – всё мимо, мимо,
Впереди – неизвестность пути…
Благословенно, неизгладимо,
Невозвратимо… прости!
______________________________________
Mindenkinél fénylőbb, hívebb és szebb voltál,
Ne esküdj, ne esküdj itt nekem!
Mint egy cigánynóta, a vonatom úgy száll,
Napjaim nem térnek meg sosem…
Mit szerettem egykor, mind messze, messze,
Előttem út, s azon rejtélyek…
Semmi, mi áldott, nem lesz feledve,
Bocsáss meg nékem… végleg!
* * * * *