Államalapító Szent István ünnepén
lelkünket átjárja ős erő, új remény,
Árpád-ház nagyjai, országunk mennyei
segítő ősei, fő védőszentjei;
mind-mind pillérei a szilárd alapnak,
mit ősök fundáltak gyémántfoglalatnak.
Égi patrónusunk Nagyboldogasszonyunk,
kinek az országa azóta mi vagyunk,
mióta Szent István ajánlva kezébe,
királyi személyként járult ő elébe.
Államformánk örök jelenünk oszlopa,
Magyar Köztársaság, hol szent a korona.
Menjünk, ünnepeljünk, nagy nap ez a mai,
új kenyér ünnepe, szükség megáldani!
Átkötve szalaggal, nemzetiszín-díszben,
hogy éljen a remény minden magyar szívben.
Ránk vár az asztalon, létünknek záloga,
amíg lesz új kenyér, lészen magyar haza!
Az ország tortája ilyenkor elkészül,
bemutatják Budán az ünnep részéül.
Megkezdődik este a szép tűzijáték,
kíváncsi szemeknek ünnepi ajándék.
Fényei a Dunán kettőzve ragyognak,
mint ősi keresztje a hármas halomnak.