Éjszaka sötétjében,
Tündököl Hold fénye,
Hívogat csillagoknak,
Ragyogó ösvénye.
Fények útján lebegek,
Átölel a szeretet,
Álmok hídján vársz reám,
S angyalszárnyon érkezem.
Elsuhan a pillanat,
Álmok hídja megmarad,
Összefűzött fényszálak,
Soha el nem szakadnak.
4 hozzászólás
Editke! Szép versedhez gratulálok. Éva
Nagyon szépen köszönöm Évikém!
Kár, hogy csak álom ez a meghitt, szép találkozás.
Szeretettel: Rita
Kedves Rita! Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastad a versemet és kedves szavaidat! Szeretettel Edit