Álmok kertje

Csodapalota minden álmoknak kertje,
tűz-gyűszű virág, és fehér liliom kelyhe
csalogat nektárvadász apró lényeket.
Átmelengetem magamon a fényeket.

Csengő harangok a gomb-szemű gyöngyikék,
karcsú szálakon bódító varázs-emlék.
Orgona ágak fürtjein lila szemecskék,
patakokban pattanó zöld-moha-bibék.

Békalencse liget nyújtózik a kis tavon,
bimbós a tündérrózsa, kinyílna szirma már.
Csalitosban fürge-lábu róka osonva jár,
csalogány csacsogva hívja párját-hagyom.

Ezüst páraködön fénylőn átszitál a nap-
harmat szikkad csöndben. A lombsátrak alatt
fűszálak hajolnak el, neszeznek a léptek.
Rózsák könnyes szirmain napsugarak égnek.

Álomba szenderít délibáb, csodakert nyílik.
Tarka pillék, százszorszépek mulatni hívnak.
Szivárvány kísér el, átível az üveg hídig.
Káprázat a szemnek, minden annyi színt hagy…