Zilált napok, buja vétkek,
Isten verte halk remények,
boldogságos pillanatok,
mondjátok meg merre vagytok?
Estefele fakó fények,
vén hold szitál ezüst kéket,
lomha testű bús éjszaka,
magányt ringat mély csillaga.
Zilált napok, buja vétkek,
Isten verte halk remények,
boldogságos pillanatok,
mondjátok meg merre vagytok?
Estefele fakó fények,
vén hold szitál ezüst kéket,
lomha testű bús éjszaka,
magányt ringat mély csillaga.
6 hozzászólás
Kedves Edit! A vers két része, az első négy sor és a második négy sor nagyszerűen illeszkedik egymáshoz, s ez csak ránézésre egyszerű mutatvány. Én bravúrosnak tartom! Szeretettel üdvözöllek: én
Drága Bödön, mi lenne velem nélküled?
Szárnyakat kapok tőled.
Hálásan köszönöm.
Jó szelet Kapitány!
💖 Edit
Kedves Edit!
Mintha egyszer már kidobtad volna azt a magányt az ablakon! 🙂
Csak nem pattant vissza? 🙂
Szeretettel: dodesz
Dodesz, ez olyan fajta, hogy képes visszapattani. Túl későn csuktam be az ablakot. Ez van. 🤗🤗🤗🤗🤗🤗🤗
De azérrrrrrr jó vers azt mondják….
❤ Edit
Kedves Edit!
Bizony, jól mondják!
Páros rímek, felező nyolcas sorokban. Egy kicsit a negyedik sor kizökkent a ritmusból, a "hol vagytok" mássalhangzó torlódása miatt. Azon érdemes lenne elgondolkozni! A "mondjátok meg, merre vagytok" javítana a helyzeten.
Szeretettel: dodesz
Köszönöm, Didesz! Elfogadom az észrevételt és javítom.
💖😘