Ébressz fel őrült álmomból
szólj, ha elrepülök, messzire szállok
testemen túl, a felhőkben járok.
Beszélj hozzám, szavad megfog, visszatart
nélküled a magány leple betakart.
Kelts fel félelmetes álmomból
kiálts rám, ha messze vagyok, s, a távolból
hangodra hirtelen visszaszállok
minden szavadban magamra találok.
Fentről látom álmomban arcodat
a múlt idézte, mára kisimult ráncokat
lassan lehajolva, lesöpröm bánatod
mit az idő terhe rád rakott.
Mert veled édes álom az élet
inkább ne ébressz fel, álmodj velem kérlek.
Mikor már megvénülve álmodunk ketten
elmondom, melletted boldog lehettem.
12 hozzászólás
Nagyon szép vers Kriszti.Nem dicsérem túl,magáért beszél. Minden jót!
üdv:Metal Koala
Szia Krisztina! Nekem is nagyon tetszik! Este olvastam, és mondhatni, álomba ringatott! 🙂
Szép, álomszerű, légies vers!:)
Drága Ati!
Köszönöm, az elismerő szavaid.Nagyon jól esett!Remélem, kellemessen telet a hosszú hétváge:Baráti ölelés:Kriszti
Kedves Doreen!
Jól esett, hogy itt voltál nálam.A baj, hogy amikor ez a vers íródott, valami álom és valoság köztes állapotára ébredve írtam meg.Viszont, az jó, ha ez amit akkor éreztem messzire kerül téged, és inkább ringat a versem , mint sem lelket zaklat.
Ölellek baráti szeretettel:Kriszti
Kedves Sosy!
Köszönöm, hogy nálam jártál!
Szeretettel:Kriszti
“… lesöpröm bánatod, mit az idő terhe rád rakott.” Nagyon szép, akár a vers.
Üdv: Colhicum
Szia Kedves Kriszti!
Ez a versed is telis tele van érzéssel, szeretettel, szerelemmel… és ahogyan szavakba öltöd… igazán nagyon szép!
Úgy érzem, hogy leültél, és egyszerűen leírtad. Semmi mesterkéltség, semmi tudatosság, csak az érzelem…
Gratulálok! 🙂
Szeretettel: Gyömbér
Kedves Colhicum
Nagyon köszönöm kedves szavaid
Szeretettel:Kriszti
Drága Gyömbér!
Hát, megleptél azzal amit írtál, mert a verseim mindegyike így születik.Én nem írom át, és nem retusálom, mert úgy érzem, az úgy van leírva, ahogy akkor éreztem.Gyorsan leírom, és úgy is hagyom:)Tudod, nagyon jól esett, hogy ez neked így át ment a versemen keresztül.Köszönöm neked!
Baráti öleléssel:Kriszti
Drága Barátosném!
Mert veled édes álom az élet
inkább ne ébressz fel, álmodj velem kérlek.
Mikor már megvénülve álmodunk ketten
elmondom, melletted boldog lehettem
Mindenki ilyen szerelemről álmodik, ha bevallja, ha nem!
Írásod kegyetlenül igaz, s nagyon szép!
Szeretettel puszil,
Zsolt
Drága Zsolt
Bizony igaz, és tudom, akarom, hogy akármennyi időm van még itt a földön, az így fog eltelni!A csapások, és a nem várt korai találkozás az öreg kaszással, sok mindenre megtanítottak.Vigyázni kell az értékre.A legnagyobb érték pedig a szeretet!
Ölellek:Kriszti