Álomhajó

Fátyol felhőkből, harmat permetez,
lustán rám kacsint a felkelő nap,
hajnalfény tündököl, csendet igéz,
simogatva szerelmes álmomat.

Átzsongja a hajnal, bús szívemet,
pacsirták röpte, végtelent ígér,
pajkos szellőlány lágyan tovaszáll,
de ez Nélküled mind, semmit sem ér.

Képzetem átcikáz, minden éjen,
szerelmünk bujálkodó tengerén,
hol egy vitorlás álomhajóban
örök álomba ringat a remény…