Becsukom a szemem,
sötét minden.
De ni-ni!
Két csillag ragyog az
ijesztő feketeségben,
mint angyalom
szép szemében.
Szívem szárnyakra kap,
repül sebesen.
Türelmetlen csillag
már kacsintani látszik.
Szende fény villan.
Tekintetében
csintalan táncot játszik.
Szárnyalok felé, mint
madár az éjben.
De a nap virrad, s rájövök.
Képzeletem álmot jár az éjben.
2 hozzászólás
Szia!
Nagyon jó verset írtál, ráadásul nem a megszokott szerkezetben!
Jó kis gondolatot foglaltál versbe!
Gratula!
Köszönöm szépen!