II. Átirat
Aludj
szépen arany kincsem,
mesét mondok szeretetben.
Volt egy csacsi, füle nagy
szundikál egy fa alatt,
ha felébred éhes lesz,
zöld mezőn majd legelget.
Volt egy mókus fenn a fán
vörös farkú huligán,
szorgoskodott, jön a tél
összegyűlt az eleség.
Volt egy nyuszi, fürge láb
nem félt, hogy ha jött vadász,
kis pillangót kergetett
vele jókat nevetett.
Volt egy cinke kis picinyke
simogatta szél köntöse,
röppent ide, röppent oda,
szállt az ének, szállt a nóta.
Volt egy tündér, aranyhajú,
csodás szemű, szép mosolyú,
csillag volt a szíve mélyén
hozzád szállt az éjnek fényén.
Hunyd le szemed, kicsi pillád,
hadd szórjam Rád éjnek porát,
aludj kicsi bogárkám,
álmodj szépet
angyalkám.
I. Első változat
Aludj
szépen arany kincsem,
mesét mondok szeretetben.
Volt egy csacsi, butuska
elindult egy nagy útra
nem vitt italt eleget,
szomjan halt, és vége lett.
Volt egy mókus fenn a fán
vörös farkú huligán,
nem gondolta, nagy a tél
kevés lett az eleség.
Volt egy nyuszi, fürge láb
elbújt, hogy ha jött vadász,
kis pillangót kergetett
a bokorban remegett.
Volt egy cinke, kis picinyke
megtépázta szél köntöse,
didergett és ázott-fázott,
nem vart senki rá nadrágot.
Volt egy tündér, aranyhajú,
csodás szemű, szép mosolyú,
csillag volt a szíve mélyén
hozzád szállt az éjnek fényén.
Hunyd le szemed, kicsi pillád,
hadd szórjam Rád éjnek porát,
aludj kicsi bogárkám,
álmodj szépet
angyalkám.
10 hozzászólás
Az első gondolatom az volt, hogy "úristen, milyen morbid gyermekaltató lehet az, ahol éhen pusztul a szamár???"
De aztán átváltott kedves, mesélős kis történetbe, igazi gyermekmondókába:)
Tetszett!:)
Hát ez nagyon aranyos! Nem vagyok biztos benne, hogy gyereknek szól. Szólhat egy kicsinyhitű, titkos szeretőnek is. Ez a szép a versekben, különösen a Tiedben,
Üdv: én
Kedves Henke, most akkorát nevettem, tényleg, ahogy olvasom… ó szegény csacsi!!…no de éppen ez a figyelmeztető, hogy ne legyünk butuskák, vigyünk vizet a hosszú útra:))))
Nagyon köszönöm a véleményedet, örültem Neked:)
Kedves Bödön! Van némi átvittértelem is benne, de igazából piciknek írtam, persze közben lehet picit elméláztam, s ez érezhető:) Nagyon megtisztelő a véleményed, köszönöm szépen!:)
Szia!
A vége, az aranyhajú tündértől nagyon tetszett, csak előtte azzal a sok szenvedő állattal nem voltam kibékülve…
Kedves Inesita és Dini!
Köszönöm szépen a véleményt. Örültem, hogy olvastátok, s mivel megoszlanak a vélemények írok egy átiratot.:)
Ha most én lennék kisgyermek, akkor nagyon hálás lennék, és már szundiznék is,..de így is hálás vagyok ezért a szép andalító versecskéért:))
Én az első változatra szavazok!
No comment…))
Az első változat jobban meg van írva, mint az átírat. De elég nagy dögvész tör ki benne. Szomjan haló csacsi, és ebből következtetve: éhen haló mókus, nyuszit lelövő vadász, és halálrafagyó madárka 🙂
Az átírat viszont már gyerekeknek való, aranyos 🙂
Köszönöm Tamás:) Igy marad most már, mert nagy tanulság első gondolat a jó mindig, bár nem állatkínzás volt a célom, hanem a mesékben van egyfajta negativizmus, ami a tanulságot sugallná a kicsikéknek, valami ilyesmi inditékom lehetett, mikor hirtelen felindulásból megirtam, igy jött ki a gondolat…belátom félreérthető:)
de én erre gondoltam:
ha a csacsi nem lett volna butus, vitt volna vizet…
ha a mókus szorgos lett volna, lett volna télire eleség…
ha a nyuszi fürgébb lábú, elfutott volna a vadász elől…
ha a kis cinke a fészekben marad, ha fúj a szél, nem fázott volna…
🙂
de boldog vagyok, hogy szeretitek az állatokat és védelmükre indultatok, s én is szeretem, nagyon is…
Nagyon szépen köszönöm Mindenkinek, hogy olvastátok!:)
Kedves Sleepwell, bevallom: nekem mind a kettő tetszik:)
Az első és második egyaránt, mert mindkettő gyönyörűen van felépítve, gazdag fantáziával, bájjal; persze ha választanom kéne a 2.-ra szavaznék, tekintve, hogy gyerekeknek szántad, tehát jó ha vidám, de hadd ne kelljen választanom:)
Ilyen szép versekben gazdag, boldog új évet!:)