Szép volt az élet és vidám
Ajtómat nem kísértette a halál
Akármerre mentem a jó rám talált
Most elfordult tőlem nincs tovább
Mi lesz most így velem
Mit kell hogy tegyek
Mert szeretnék gyereket
Boldogságot és életet
De a kiutat sem látom
Elvesztek már az álmok
Maradt így hát a bánat
Az ajtókat mind bezárva
Furcsa egy kilincs
Mocskos a bilincs
Már esély sincs
Elveszett a kincs
Nem is értem
Hol a vérem
Mit éreztem
Hová lettem
Nehéz ez így
Kínoz is
Kimerít
Ami már nincs
2 hozzászólás
Vannak nehéz időszakok, amikor már magunkban sem hiszünk, de visszatérhetnek a szép idők, a remény hal meg utoljára.
Szeretettel: Rita 🙂
Kedves METOO!
Kedvelem ha valaki öszintén ki meri
modani érzéseit,legyen az negatív is!
“De a kiutat sem látom
Elvesztek már az álmok”
Lehetnek ilyen pillanatok az életben,
mikor elveszettnek érezzük magunkat!
Gratulálok!
A legjobbakat!
Legyen szép napod:sailor