kószálnak sötétben,
jégfátyol tükrében
fésülik hajukról
a csillag-szikrát,
ruhájuk fodrában,
jégvirág csokrában
rejtik a pálcájuk
varázsporát.
gyerekek fülébe
dúdolnak, mesélnek,
homlokról csókolják
a láz nyomát,
suttogják szerényen,
másoké az érdem,
s holnap már álmodhatsz
újabb csodát!
7 hozzászólás
Kedves Zsanett!
Számomra olyan a versed, mint egy igaz mese… de lehet, hogy nem csak "olyan", hanem egyszerűen az… egy igaz mese 🙂
Szeretem a ritmusát is… és az egész verset 🙂 Nagyon szép!
Szeretettel: barackvirág
Csoda, amit elém tártál, köszönöm!
Szeretettel:Marietta
Szia Zsanett! 🙂
Gyönyörűségesek az angyalkáid, akár a te lelked. Nekem ez köszön vissza a versből, olyan, mintha te magad lennél az egyik. 🙂
Én is áldott, békés karácsonyt kívánok!
Szeretettel: Kankalin
Dúdolható angyalvers.
Áldott Ünnepeket Neked!
Kedves Zsanett!
Jó érzés, ha merünk álmodni. Álmodjunk tovább a szépeket, a csodát.
Békés, Boldog Karácsonyt Neked!
Szeretettel
Emese
Gyönyörű vers!
Boldog Karácsonyt!
Gratula!
Barátsággal:Fél-X
Nagyon tetszett,az alkotasod.Szivbol gratulalok,a messzi tavolbol-Sankaszka