…és a tű újra húsodba mar
De nem zavar
Csak éget
Piszkosul
Repültél
S felhevült tested
Volt a lényeg
A lélek csak a jelet adta
Hogy még élek.
Álmodtál
És bár átkod fáj
De nem éget
És tényleg jár.
Tévedtél
S a tudat
Nem zakatol
Görcsösen kutat
Megint álmodtál
De az álompár
Már máshol jár
Fogantál
Újra százszor
Tisztán és mocskosan
Nemzettél
Szennyet a létnek
És egyet a hétnek
Kábultál
Magadtól-mástól
Hidegtől-láztól
És egy tálból ettél velük
Örültél
Közöny volt
Áldott szép közöny
Végeztél
…és a tű újra húsodba mar
De nem zavar
Csak éget
Tisztán de piszkosul
2 hozzászólás
Fiatalos, mai verssoraid nekem tetszenek. Az eljén a szöveget rendesen mondatokba szedted. Kár, hogy nem folytattad úgy tovább, mert aztán sehol egy írásjel, és jó lett volna, ha a szakaszokat végig vagy három, vagy négysorosra írod.
Üdv.
Kedves Acélszív!
Tetszik a versed!
"Tisztán de piszkosul" ebben a sorban benne van minden amit a cím követel!
Üdv: Mónika