De az álmok önzők, s vágyunk
Csak nekünk él tovább.
Szeretünk tiszta szívvel,
Szívünk lángol tüzes hévvel,
Ezért élünk tovább.
Angyalok vagyunk az égben,
Hogy álmunk világában éljen
Minden szeretett ember.
Angyalok vagyunk, s csak álmodunk,
S, ha szemünk felnyitjuk, álmunk
Elszáll innen messze.
Angyalok vagyunk az árny völgyében,
Fényt hozunk neked a fekete sötétbe,
Fényt és boldogságot.
Angyalok vagyunk, s álmodunk,
De az álmok önzők, s vágyunk
Csak nekünk hoz csodát.
2 hozzászólás
Kedves Viktória!
Minden versedben van egy kis szomorúság, mintha mindig eltakarnák azok a felhők a napot.
De jól látod, ha angyalok is lennénk, leginkább önző angyalok.
Azért vannak kivételek.
Tetszett a versed.
Szeretnék már valami vidámabbat olvasni tőled.
Üdv: József
Kedves Szhemi!
Köszönöm, próbálok felkutatni egy vidámabb verset is 🙂
Üdv: Vicky