Nach Jahren
Und find ich dich nach Jahren wieder,
So ist's ein fremd Vorübergehn,
Ein kurzer Blick, ein flüchtig Grüßen,
Als hätten wir uns nie gesehn.
Nur meine Hände zittern leise
Und meine Wangen sind erblaßt,
Weil mir der eine Blick verrathen,
Daß du mich doch vergessen hast.
Anna Ritter
Évek múlva
És megtalállak téged újra,
s múltak furcsa évek sorra,
futó pillantás, gyors üdvözlet,
mintha sosem láttál volna.
Az én kezem remeg csak csendben,
s az arcomból kifut a vér,
mert pillantásod azt mutatja,
hogy mégis elfelejtettél.
6 hozzászólás
Szia Klári! A fordítás milyenségéhez nem tudok hozzászólni, de jó ez a vers, klassz választás! Üdv: én
Köszönöm szépen, Bödön! Örülök, hogy itt jártál. 🙂
Üdv: Klári
"Az én kezem remeg csak csendben,
s az arcomból kifut a vér,
mert pillantásod azt mutatja,
hogy mégis elfelejtettél."
zseniális. Ha nem tudom, hogy fordítás is remeklés. mennyivel dallamosabb, érzékibb a magyar nyelv, összehasonlítva a német azonos ritmikájú szövegével. Ráadásul azt is tökéletesen adtad át. A magyar nem kopog, hanem énekel. Jaj, nagyon szép, főleg a 2. vsz.
nem ismerem Anna Rittert, de nagyon érzékeny, finomhúrú kis költőnő lehet(ett).
gratulál: G.
Kedves Gergely!
Amit a nyelvről írsz, határozottan érzem én is: a magyar valahogy dallamosabb. Nagyon szépen köszönöm enyhe túlzásodat a "zseniális" szóval… Teljesen igazad van az 1. versszakkal kapcsolatban. Magam is éreztem, hogy nem tudom úgy visszaadni, ahogy szerettem volna. Ez egy régebbi fordításom, az elsők közül való. Anna Ritter valóban érzékeny lelkű költő.
Köszönöm szépen a véleményed!
Üdv: Klári
Kedves Klára!
Általában nem olvasok fordításokat, de ez az én hiányosságom. Még mindig nem neveltem rá magam. De, ez a néhány sor nagyon szép. Én is a második versszakot emelném ki, bennem is az rajzolta meg, az énekelte el igazán a hölgy fájdalmát.
Szeretettel: Laca 🙂
Kedves Laca!
Örülök a véleményednek és köszönöm! 🙂
Szeretettel: Klári