Fecskék röpte villan ablak tükrében,
csupa csipke, harmat folyt le, sok nyár,
ferde sugár egy csendes délután.
Imbolygó szél, egy kuvasz az udvaron.
Ajtót nyitok, nem támad fel, akit várok,
fürkészve pillog a magány, halkul a csend.
Törékeny árnyékvirág fárad kezemben,
hideg hallgatása drága édesanyámnak.
Anyák napján
By oroszlán
12 hozzászólás
Kedves Ica! Fájdalmasan szép vers, méltó megemlékezés édesanyádról. Olyan, mint egy mozaik. Egymás mellé rakott képek, mindegyik kép egy-egy emlék a múltból! Szál virág anyák napjára. Szeretettel üdvözöllek: én
Szia Laci!
Köszönöm a kedves soraidat!
Szeretettel üdvözöllek: Ica
Kedves oroszlan!
Csodaszép sorok!
Fájóak!
Szeretettel :sailor
Megtisztelsz kedves Sailor!
Üdvözlettel: Ica
Kedves Ica
Szép emlékezésedhez szeretettel gratulálok: Noémi
Köszönöm kedves Noémi a gratulációdat!
Szeretettel: Ica
Lelket érintő, csendes emlékezés, őszintén megírva.
ruca.
Köszönöm a véleményedet kedves Ruca!
Üdvözlettel: Ica
Kedves Ica !
Nagyon szép!!! "halkul a magány,pillog a magány"…nagyon kifejezik az űrt ami bennünk marad…"Ajtót nyitok, nem támad fel akit várok …Érdekes kettőség, bár még nem támadt fel…de visszavárod, és ez hitedet tükrözi….Kitartást, mindennek eljön az ideje!
Szeretettel:
Rita
Kedves Rita!
Nagyon örülök, hogy olvastad az emlékezésemet.
Szeretettel üdvözöllek itt a Napvilágon és nálam: Ica
Kedves Ica!
Ez olyan nyolc sor, amiben rengeteg minden benne van, főleg a rettenetes hiányérzet… Örülök, hogy olvashattam tőled e nem szokványos anyák-napi verset.
Szeretettel: Klári
Kedves Klári!
Sajnos nem ismerhettem az édesanyámat aki nagyon korán itt hagyott.
Köszönöm az együtt érző soraidat.
Szeretettel: Ica