Anyáknapi vígasztaló

Anyának lenni súlyos feladat,
másoknak adva feláldozod Magad,
megannyi gond, sürgős tennivaló
takarja el, Neked mi lenne jó.

Így telnek évek, és kúszik napra nap,
rádöbbensz, szinte felnőtt a kis csapat,
apróbb problémák helyébe most nagyok
kerülnek, s ritkán teszel le úgy napot,
hogy aggodalmad lecsendesül, s hagyod…

Hétköznapoknak hőse! – Te Vagy, igen!
Felelősség ül minden perceden,
nem egyszer kell azt bizonyítanod,
minden tetted épít egy szebb napot…

Hidd el, a hála ott él mindnek szívén,
csak eltéríti, mint egy gonosz szirén.
Sorsuk tengerén védtelen hajók,
elméjük mélyén vásott kis manók

keserítik, mi öröm is lehet…
Ne bánd, hisz egyszer még táncolnak Veled,
ölelni tárják feléd a két karuk,
mikor az álarc lehull, és önmaguk

lépnek eléd, s Te is, nem mint Anya,
önként leszel a Teljesség maga,
minden, mi volt, mi van és lesz Veled,
felfényesíti mindegyik gyermeked…