átlátszó könny csillan.
Árnyékként tűnik el a különös
mennyei dallam.
Míg gondolatim lángja füstölög,
a kegyelem nem véletlen,
hogy porrá, hamuvá éghessek
roskadozva, elcsigázva.
Araszolva elmúlik e pillanat.
Hamvad már a tűz, nem izzik.
Mennyi mindent kell kibírni.
Boruljon rám az éj csillagjaival,
arannyal szenteljen
temetőkerteket.
12 hozzászólás
Szép sorok. Én idén nem írtam verset, viszont annál többet olvasgattam, és elgondolkodtam azon, ahány költő, annyi féleképen került kinyilvánításra az érzés, ami ilyenkor felszínre tör.
Marietta
Köszönöm kedves Marietta!
Minden halottak napja kikészít rendesen, mint most is. Több versben is kiöntöttem a bánatom.
Szeretettel láttalak: Ica
Kedves Ica!
Mennyi mindent ki kell bírni.Ez bizony igaz.Mást nem tudok hozzá írni.
Ági
Nagyon is nehéz írni ezekről kedves Ági!
De ki kell írni ezeket a gondolatokat.
Szeretettel: Ica
Kedves Oroszlán!
Nagyon szép vers, bár a hangulata szomorú, de hát, az elmúlás gondolata nem vidám dolog.
Tudom, hogy foglalkozni kell ezzel is, de azért ne nagyon.
Tetszett.
Üdv: harcsa
Köszönöm, hogy itt voltál kedves Harcsa!
Jólesnek soraid.
Üdvözöllek: o ( Ica
Drága Ica !
Úgy látom, nemcsak engem ragadott magával ez aszomorú hangulat.
Versed csodaszép….
Ölelésem: Zsu
Nehéz napok annak Kedves Zsu aki annyi szeretett embert elveszített az éltéből, mint én is.
Örülök neked mindig: Ica
A hangulata szomorkás. Valahogy így érzünk ilyenkor, és nem csak ilyenkor…
Nagyon szép vers, kedves Ica, magával ránt a hangulat.
Szeretettel olvastalak
Ida
Drága Idám!
Köszönöm neked is a kedves soraidat.
Szeretettel: ica
Tudom, miről szólt ez a versed!
De! ki kell bírni!
szeretettel:túlparti
Köszönöm az együttérzésedet.
Üdvözöllek: o ( Ica