Árkádok alatt álltunk
nyári zuhogásban
egymással szemben
vagy egymás mellett?
menekülnünk kellett
az eső elől
magunk elől
egy vajúdó érzés elől
mely úgy dobolt bennem
mint aszfalton a féktelen zápor.
El ne állna még!
ezt akarom
jó alkalom
tisztázni, hogyan tovább?
Istenem, segíts nekem
nekünk
most légy velünk
más nincs ellenünk
magunk vagyunk!
Mosolyod hamiskás
megfejteném
nem merem
pergő dob visszhangja fejem
testem cudarul remeg
belül korbácsol a kétely
félek meghallod, mint vacog
bennem a vágy: ölelj!
2 hozzászólás
Kedves Virágének
Egy érdekes formájú, de azt hiszem ennek a versnek egy szükséges kelléke, mert talán ez a vers normálissan sorokban egymásután leírva, nem tudná az átadni az olvasónak, mint igy. Ezek persze csak érzelmi megitélések, de a másikhoz, úgy sem tudnák semmit sem mondani. De igy a versed kimondattan tettszik és teljessen áthoza a benned dúló kételyeket, Nagyon jó érzéssel olvastam
üdv Tóni
A véletlenek hozták elém. Örömmel olvastam.
Szeretettel: Kata