– Fázol? – Nagyon.
Gyere, bújj ide mellém.
Légy az én másik felem.
Ölelsz vagy ölsz: Rád hagyom.
Nem szédít minket vagyon,
Csak állunk kéz a kézben,
Örökké, s így leszünk
Árnyék a havon.
Köszönöm szépen, kedvesek vagytok! Örülök, hogy tetszik. Azt elfelejtettem beírni megjegyzésbe, hogy a cím sajnos nem saját ötlet, egy Janisch Attila-film címe. A többit én írtam…
4 hozzászólás
Szép, szürrealista látomás a szememben, amit leírtál. Nagyon tetszik:)
Üdv: Colhicum
Szia Travis!
Csodás képet festettél érzésekből, így lett a legtöbb, mit ember kívánhat az "árnyék a havon"!!!
Szeretettel gratulálok: Falevél
Versedből én egy csendes, békés szerelmet érzek ki. Nyugalom árad belőle.
Üdvözöllek: Kata
Köszönöm szépen, kedvesek vagytok! Örülök, hogy tetszik. Azt elfelejtettem beírni megjegyzésbe, hogy a cím sajnos nem saját ötlet, egy Janisch Attila-film címe. A többit én írtam…
Üdvözlettel,
Travis