A költő szava porcelán
a valóság vitrinében,
golyóálló üveg mögött
vigyázott törékeny éden.
Rejtőző fiók-fióka,
vagy világba kiáltott dal,
a költő szava súgva is
birokra kel a világgal.
Ars poetica
By NetelkaBy NetelkaBy NetelkaBy NetelkaA költő szava porcelán
a valóság vitrinében,
golyóálló üveg mögött
vigyázott törékeny éden.
Rejtőző fiók-fióka,
vagy világba kiáltott dal,
a költő szava súgva is
birokra kel a világgal.
2 hozzászólás
Sok mindent elárulsz magadról ezzel a verssel, Erika. Tetszik tömörsége, erős meghatározottsága, és a képei is, van benne egy olyasféle (ahogy érzékelem) disszonancia, ami különösen érdekessé teszi. Örömmel olvastalak.
aLéb
Kedves aLéb 🙂 Mindannyian önmagunkat írjuk bele a verseinkbe, egy ars poetica esetében szerintem ez különösen így van. Te is, én is és mi mindannyian itt valamiféle csodaként tekintünk a költészetre, és soha nem feledhetjük el, milyen áldott állapotban is vagyunk 🙂 Köszönöm kedves szavaidat.
Erika