Rólad álmodom hosszú éjszakán,
hajnali harmat kecses vánkosán,
forró napsugár csókod aszalja,
oly régen nem tartalak karomban.
Csupasz ágakon vastag zúzmara,
kegyetlen napok árva sóhaja,
tombol nyomodban a kegyetlen tél,
kihalt mezőket uralja a dér.
Eljön a tavasz veled, nélküled,
langyos fuvolat sugallja léted,
élő virágok árasszák illatod,
éld nyugodtan nélkülem világod.