A Szekeres utca sarkán láttam meg őket.
Mind ott álltak, kezükben a próféciákkal.
Tizenkettes betűméret, minden bizonnyal „ariel” a betűtípus.
(-Telis-tele igazsággal – s hibákkal.)
Vártak. Vártak a szemre, mely észreveszi a monitorhorizont megapixelei közt megbúvó „errort”,
S a kézre, mi mos majd kezet
S nyom egy delet(et).
És megnyit végre, egy új dokumentumot.
Ateista Informatikus Keresztény Nézetei
By Géza
12 hozzászólás
Pazar! Musszáj lesz kezet ráznom veled, ha legközelebb találkozunk!
Köszönöm szépen! A kézrázást ne feledd.
Szia! Harmadik nekifutásra asszem megértettem. 🙂
Nagyon fekszik nekem a stílusod, tetszik, hogy a modern kor szavait, kifejezéseit beépíted a versekbe. Az ariel után nekem nem kéne a névelő, de amúgy csúcs. Rádásul a számítástechnikával ilyen módon öszekötni a túlvilágit…, hát gratulálok. Poppy
Köszönöm szépen Poppy, hogy írtál, hidd el, sokat jelent. Jó, hogy valaki kihasználja a “vélemények” rublikáját, legyen az negatív, vagy pozitív. Egy mosollyal az arcán és üdvözlettel: a “gézagyerek”.
Ezt a versedet olvastam először, igazából nem értettem… De nagyon megnyerő és tetszik. Imádok agyalni egy vers témáján, hogy miért így írhattad, épp ezért tetszenek ezek.
Kini
Igazán nagyon jó! Trükkösen van elrejtve benne a “mindenhatóság”. Sokszor csak egy “gombnyomás”, és “új időszámítás” kezdődik! Gratulálok!
Nem vagyok oda a modern versekért, de ez nagyon tetszik!
Gratulálok!
Köszönöm Dodesz!
Örülök, ha tetszik Hajcihő! Sőt, köszönöm a véleményt és igazad van belefér, ezáltal részévé válsz a programnak. hehe. Üdv : G
Nagyon tetszik. Jól szemlélteted. Ügyes vagy! Gartlálok…
Hát igen…Egy kis modern versike.Nagyon találó és nagyon elgondolkodtató.Te lennél ez az informatikus?
Amin egy ideje gondolkodom: miért pont a Szekeres utca sarkán álldogáltak? Lehet, hogy én nem vagyok elég kocka ehhez. 🙂 Sehogy sem illik ide, de eszembe jutott és muszáj megosztanom, hogy nálunk a temető a Vég utcában van. Mindenki szerint morbid, szerintem tiszta vicces 🙂 No, de a lényeg, hogy ez tetszett, olvasok tovább 🙂
Sok jót,
ANna