De jó ez a csend!
Szemem behunyom,
s nagyot szippantok
a levegőbe
milyen friss, finom!
Épp megsimogat
a szelíd szellő,
cirógat a Nap,
vállamra repül
egy jámbor galamb,
nekem burukkol.
Kis patak partján
kőre leülök,
béke szeretget,
nyugalom ölel.
Fülembe zsong egy
kedves kis darázs
lepkék táncolnak,
tücsök hegedül,
béka kuruttyol,
sőt pisztráng csobban,
víz még gyűrűzik,
víztükör csillan,
huncut, rám kacsint.
Fűzfaág hajlik,
vízgyűrűt kavar,
még csobog a csönd,
olyan nyugtató!