hajótöröttek
szerenék mint a szél
barázdát szántani
kékes ezüstjén
utolérni a ködben úszó láthatár
reményt ígérő partjait
halk csobbanással eltűnni
titkaidba tenger
hány utópiát
egy szebb világ álmát
cipelték hátadon
a nyugtalan hullámok
sötét kétségek éjjelén
sima tükrödön sokszor
fényjeleket rajzolt a hold
kereszteket
álmok temetőjét fedik a habok
de azok is
kik partra értek
hányszor lettek hajótöröttek
a valóság szirtjein
mégis az élet bölcsője vagy
benned született a vágy az ismeretlen után
az élet után
és a föld lakhatóvá vált
álomnyomok
üres ágy
álomnyomok
csak sejteni mennyit hánykolódtak rajta
a tegnapok
most hideg oltároknál kopott hangon
gyónják bűneiket valahol
jöttek mint rózsaszínű reggelek
suttogtak mint a lágy szelek
de lassan a hontalan hétköznapok hálójába estek
mind ritkábban szaladt át rajtuk az érdemes
a lehetőségek színes katedrálisából
kiűzték őket a panaszok
szóltak a néma harangok
illúziók pattognak a tűzben
hideg tények lángjai emésztik
a falnak szaladt roncsait a létnek
a holnapnak helyet keresnek
tele ígérettel
tele száz ízzel
örömcseppekkel
ragyogó fényed
tele ígérettel
szépet terem érintésed
mégis
italod alján mi az a keserű
az élet árnyéka talán?
az élet árnyéka
mely elfog minden sugárt
az idő ez mely sóhajt magán
tudja mennie kell
elmúlik egyszer minden
engedj majd
Magadhoz
az egész lét nyugtalan helyén
csak Nálad lehet újra kezdeni az időt
Te örök Te jó Te szép
30 hozzászólás
“mégis az élet bölcsője vagy
benned született a vágy az ismeretlen után
az élet után
és a föld lakhatóvá vált”
Egyedi, egyéni, remek sorok.
“illúziók pattognak a tűzben
hideg tények lángjai emésztik”
Az illúziók nagyon ártalmasak tudnak lenni, az ember kénytelen két lábon állni a földön ahhoz, hogy ne tapossák újra és újra el.
“csak Nálad lehet újra kezdeni az időt
Te örök Te jó Te szép”
Csodás, ha valaki erre bármely korban is rátalál.
Szeretettel és tetszéssel: Rita
Kedves Rita!
Köszönöm szépen,hogy olvsatad!
Igazán örülök,hogy egydineK,egyéninek tartod az elsö
verset!
Kivándorló muzeum látogatásakor született a vers:
Ebböl az észak tengeri kikötöböl indult el
6 -7 millíó személy a ´bizonytalanba´
egy szebb élet álma után.
“Az illúziók nagyon ártalmasak tudnak lenni, az ember kénytelen két lábon állni a földön ahhoz, hogy ne tapossák újra és el”
Nagyon jól látod!
Ui
“Csodás, ha valaki erre bármely korban is rátalál.”
írod.
Szeretnénk ´újrakezdeni az idöt´!
Köszönöm szépn jöttödet!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Szeretettel gratulálok szívet, lelket megérintő csodálatos alkotásodhoz!
Kedves sailor!
Nagy érdeklődéssel, s többször elolvastam verseidet, melyek mély értelmüek, sokatmondóak, költőiek.
“az élet árnyéka
mely elfog minden sugárt
az idő ez mely sóhajt magán
tudja mennie kell
elmúlik egyszer minden”
Valóban így van ahogy írod, mert tényleg ma még, “elmúlik egyszer minden”
Az emberiség Ádám miatt jutott ide, az örök élet érző vágyódása mellett is gyötrődnie, s elmúlva halnia kell ma még!
Fájdalmas felismerése azokban akik, mélyebben éreznek, hogy ez így nagyon nincs rendben az életnek folyása. Mert minden reggelen az ember a reményeiért kel fel, hogy napközben megvalósítsa szándékait, megvalósítsa azokat melyek boldoggá tennék, szeretteiért, s csak úgy egymásért.
S mit látunk? Ezen kedves érzésű reményeket egyre nehezebb megvalósítani, az élet egyre kuszább nehezülései miatt.
Ez nem fog így maradni, mert e földön örök lesz az élet, ha akarjuk, /én igen nagyon!!!/,…, ha nem. Csak a sokaságnak jó a zavavarosban halászni. Ma még meg lehet tenni, de ez a borzalom mit jelen korunk életnek nevez nem fenntartható ép ésszel sem sokáig.
A földnek van gazdája mint ahogy a világmindenségnek is, Ő fog tenni érte, hogy egyszer ne múljon el minden, mert a FÖLDI ÉLET ÖRÖK LESZ… S valljuk be őszintén ösztöneinkben is erre vágyunk, mert soha nem megyünk jó kedvünkből temetésre.
Persze ehhez fel kell nőni érzésbelileg, szellemileg, hogy ebben mélységében egy ember hinni tudjon! /János 17:3/,
/1 Timóteusz 2:3,4/
Nem vagyunk magunkra hagyva a Teremtő nyújtja felénk törődéseként a segítő kezét! A kérdés mi ezt észrevesszük e, s mi kívánunk e belekapaszkodni?
Szeretettel gondolunk Rád!
Köszönve értékes műveidet! Gabi és Zoli Kaposvárról)
Kedves sailor!
Gyönyörű versek! Szeretettel gratulálok!
Szép napot kívánok:
Zsuzsa
“mégis az élet bölcsője vagy
benned született a vágy az ismeretlen után
az élet után
és a föld lakhatóvá vált”
?illúziók pattognak a tűzben
hideg tények lángjai emésztik?
“az élet árnyéka
mely elfog minden sugárt
az idő ez mely sóhajt magán
tudja mennie kell
elmúlik egyszer minden”
Kedves Zsuzsa!
Köszönm szépen ,hogy jöttél!
Örülök,hogy tetszett,tetszettek a versek!
Az idézeteknek is,ezekröl látszik melyik
rész nyerte el figyelmedet!
Örültem jöttödnek!
Legyen szép napod:sailor
Kedves Kata!
Köszönöm szépen,hogy olvastad!
Igazán örülök,hogy tetszett!
Különösen annak,hogy megérintönek tartod!
Szeretettel:sailor
Legyen szép napod!
Kedves Zoltán!
Köszönöm szépen,hogy olvastad!
Annak különösen,hogy sokatmondónak
találtad!
Az elsö vers emléke mély nyomott hagyott bennem:
Mikor már nem volt vesztinevaló és az életkörülmények
szinte kibirhatatlanok lettek,megindult a tömeg
´élhetöt keresni
A bizonytalanba!
Sok sok megható emberi sorsról tanuskodnak a kivándorlási
adatok a múlt századokból!
A másodiknál ráébredünk az ´elszalajtottakra az életben és a
“hideg tények lángjai emésztik”bennünk a késöi felismerést!
A harmadiknál írod:
“Az emberiség Ádám miatt jutott ide, az örök élet érző vágyódása mellett is gyötrődnie, s elmúlva halnia kell ma még!”
Elmúlik egyszer minden.
Maga a gondolat szinte hihetetlennek tünik,minden érzékünknek ellentmond!Nagyon nehéz elfogadni!
Ahogy írod is:
“Mert minden reggelen az ember a reményeiért kel fel, hogy napközben megvalósítsa szándékait, megvalósítsa azokat melyek boldoggá tennék, szeretteiért, s csak úgy egymásért.”
Örültem jöttödnek!
Barátsággal:sailor
Szép napot!
Ügyeljetek magatokra!
Ui nagyon sokat lehetne még ezekröl a dolgokról írni!
Kedves sailor!
Finom, léleksodorta versek.
Gratulálok!
Barátsággal, Imre
Kedves Imre!
Köszönöm szépen figyelmedet!
Örülök,hogy:” léleksodorta versek.”nek látod öket!
Barátsággal:sailor
Szép napot!
Szia sailor!
Miközben haladtam füzéred sorain, egyre inkább megerősödött bennem, hogy az ember – bármilyen okosnak tartja magát – mennyire ostoba.
Álmokat kerget, miközben legtöbb álom ott hever a lába előtt, de inkább magasba vágyik, felfelé néz, így nem veszi észre őket, csetlik-botlik bennük és beléjük rúg.
Az ember panaszkodik, miközben két kézzel szórja szét, eltékozolja a lehetőségeket, mert csak önmagára figyel (természetesen tisztelet a kivételnek, hiszen bőven akad, még ebben a nagyon rossz irányba haladó világban is).
Az embernek semmi nem elég, mégis megalkuvó, megelégszik silány élettel is, semmit nem tesz azért, hogy élhetőbb legyen.
Sok ember lelki koldus, nincstelen, de élősködő. Pontosan tudja, honnan lehet elvenni. Azokat próbálja megrabolni, akikben lelki gazdagságot észlel.
Mint látod, nagyon rossz véleményem van az emberről – általában. Akármerre nézek, ezt tapasztalom, persze számtalan ismerősöm van, akik észreveszik az út szélén lapuló álmokat, tesznek is azért, hogy valóra váljanak.
Ezek a gondolatok keltek bennem, ám – e keserűség ellenére – nem adom fel a reményt, hogy az ember előbb-utóbb megtanul lefelé is nézni.
Örömmel olvastalak.
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Köszönöm szépen,hogy jöttél!
“Az embernek semmi nem elég, mégis megalkuvó, megelégszik silány élettel is, semmit nem tesz azért, hogy élhetőbb legyen.”
Mennyire igaz!
Szinte mindenhol ez megy.
Különösen a megalkuvás jellemzö a mai dolgokra!
Sehol nem látni´gerincet´de ha mégis,nem követik.
Megy a meghunyászkodás,önzés,az,hogy nekem jó legyen a másik
meg nem érdekel!
Mint ahogy említettem is az egyik hozzászólásomban,
lehet ,hogy egy nagy dolognak kell történni,hogy ismét észhez térjünk!
Igazán örültem jöttödnek!
Nagyon értékes gondolataidnak!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Szia Sailor!
Első versed olvasása közben a menekültek/ bevándorlók jutottak eszembe. Nem feltétlenül a mai dolgokra gondolok. Bele tudom képzelni magam abba, hogy hajóra szálltak egy jobb élet reményében. Hogy a tenger tényleg az egyetlen lehetőséget jelentette nekik. Hajóra szálltak és vártak hogy egy új helyen, ismeretlen földön kössenek ki. Minél jobban ringatta a víz a hajót ők annál jobban érezték magukban a renényt egy új élet iránt.
Ami sajnos nem mindenkinek adatott meg – “kereszteket
álmok temetőjét fedik a habok – “! Álmokkal és reménnyel a szívükben vesztek oda! Sosem kötöttek ki a remény földjén…
Viszont akik sikeresen át is vészelték a tenger haragját, azok sem biztos, hogy boldogságra leltek az új helyen!
-“de azok is
kik partra értek
hányszor lettek hajótöröttek
a valóság szirtjein- ” biztos voltak közöttük olyanok akinek a lelke örökre a tengeren maradt vagy éppen a testtel ellentétben soha nem is szállt fel a hajóra…
Jövök majd még !
Szeretettel
Marcsy
Persze nem feltétlenül kell szó szerint venni a tengert és a hajót sem. Hiszen mindez lejátszódhat az ember lelkében is. A víz , a tenger az életünk, a hajó Mi magunk vagyunk a part pedig a beteljesedés.
“Hiszen mindez lejátszódhat az ember lelkében is. A víz , a tenger az életünk, a hajó Mi magunk vagyunk a part pedig a beteljesedés”
írod
Igen,lejátszódhat!
Az életben is léteznek ´hajótörötteK´,nem is kevesen.
A beteljesedés partjára meg nem mindenki jut el!
várlak
Kedves Marcsy!
Köszönöm szépen,hogy olvastad!I
Itt a kikötöben áll a kivándorló múzeum!
Akárhányszor elhajtok mellette,mindig megcsapnak az emlékek,annak
a 2-7 milliónak sorsa,akik a múlt századokban hajóra száltak
Elindultak a bizonytalanba!
Hihetetlen miken mentek át!
Azoknak
,akiknek sikerült partra szállni és maradhattak,csak akkor kezdödtek el igatán a nehézségeik!
Jól látod,akiknek meg nem sikerült megérkezni:”Álmokkal és reménnyel a szívükben vesztek oda! Sosem kötöttek ki a remény földjén?”
várlak
Szia!
Érdeklődéssel olvastam a versed. Sok gondolatot ébresztett. Ma is sokan elindulnak a jobb élet reményében, álmok válnak, vagx épp nem valóra. Szomorú képek rajzolódnak ki a verssoraidból. Nehéz az élet, de sok szépséget is tartogat. Naggyon tetszett! üdv hundido
Kedves Hundido!
Köszönöm szépen,hogy olvastad!
Igen:” Ma is sokan elindulnak a jobb élet reményében, álmok válnak, vagx épp nem valóra”
Az okok is nagyon különbözöek és igaz, néha sikerülnek az álmok,
néha meg a szükség olyan nagy,hogy lehetetlen nemm indulni!
” Nehéz az élet, de sok szépséget is tartogat. ”
Mindenki a ´másodikat´szeretné,az után megy!
Köszönöm széoen jöttödet!
Legyen szép napod:sailor
Szia!
Köszönet a füzérért.
Üdvözletem!
Kedves Eferesz!
“Köszönet a füzérért”,írod!
Én köszönöm,hogy olvastad!
Legyen szép estéd!
Barátsággal:sailor
Óh, mennyi érzés kavarog a verseidben! Mindig ez jut eszembe ha olvaslak, és megfejteni sok mindent!
Szeretettel gratulálok!
panka
Kedves Panka!
Köszönöm szépen,hogy olvastad!
Nagyon örültem jöttödnek!
Annak, hogy így látod:
“Óh, mennyi érzés kavarog a verseidben!”
Legyen szép estéd1
Szeretettel:sailor
Szia Sailor !
A második versben találó, hogy a tegnapokkal nyitsz és a holnapokkal zársz.
Valóban sokszor van úgy, hogy a tegnap miatt nem tud eljönni a holnap, maradt a ma, de igazából azt is megkeseríti a tegnap utóíze. Általában ez az egyik baj az emberekkel, hogy a múltban élik a jelent és azon sopánkodnak, hogy nem jön el a “jobb holnap “. Valójában esélyt sem adnak neki…
“jöttek mint rózsaszínű reggelek…. ” -igen, ha akad is egy-két olyan ember akiben még él a remény, az érdemes, a jövő, azokat is beszippantja a hétköznapi monoton egyhangú rutin, és ahogy írod “mind ritkábban szaladt át rajtuk az érdemes” ! Sajnos az emberiség így menetel a vég felé. Lehet, hogy sokáig lesz még emberiség,de már nem lesz bennük semmi “emberi”!
Lehet,hogy én látom túl komoran a dolgokat, de most őszintén, mi felé haladunk? Hányan kérdezik meg a másiktól : jól vagy ? Segítsek?
Nem lesznek holnapok, hiszen már “ma ” sincsen. Dúl a harag, fortyognak az indulatok mindenkiben a múlt miatt. Hibák, kételyek, elszalasztott lehetőség ezek peregnek az emberek előtt lefekvés után és nem hagyják aludni őket. Elűzik magukból a holnapot, és egy idő után em lesz akiben otthonra talál, na ott lesz az emberiség vége !
Legyen szép estéd
Szeretettel
Marcsy
Kedves Marcsy!
Köszönöm szépen,hogy jöttél!
Nagyon jól látod:
“Valóban sokszor van úgy, hogy a tegnap miatt nem tud eljönni a holnap, maradt a ma, de igazából azt is megkeseríti a tegnap utóíze”
Nem tudunk sokszor átlépni egy egy ´részünkre kellemetlen dolgon!
Nem tudjuk beleélni magunkat mások érzésvilágába:
Igen,sopánkodunk,hogy nem jön el a jobb holnap,de ´hogy azért tenni is kellene,az már nem megy!
Sokszor:”ha akad is egy-két olyan ember akiben még él a remény, az érdemes, a jövő, azokat is beszippantja a hétköznapi monoton egyhangú rutin”
Nehéz áttörni a mgszokottság,az elitélések,az írígység falán!
Szinte elgáncsolják az olyant,akiben érzik,hogy létezik ´érdemes´,
“Lehet,hogy én látom túl komoran a dolgokat, de most őszintén, mi felé haladunk?”
Mi felé haladunk?
Állunk egy helyben és az idö átszalad felettünk!
Csak ne kelljen semmit se tenni!
Kibeszélések,panaszkodások,´mindig a más hibás´´es és
Ezt remekül megfogalmaztad:
” és egy idő után nem lesz akiben otthonra talál” találunk!
Nagyon örültem jöttödnek!
Legyen szép estéd!
Szeretettel:sailor
Kedves Sailor! Nagyszerű verseidhez szívből gratulálok! A profilképed festménye az egyik kedvenc képem. Imádom a vitorlás hajókat, tengert stb. Éppen ezért, én is írtam ehhez a képhez egy verset természetesen!
Szeretettel Edit
Kedves Edit!
Köszönöm szépen,hogy jöttél!
” A profilképed festménye az egyik kedvenc képem. Imádom a vitorlás hajókat, tengert stb.” írod.
Ennek nagyon örülök.
Létezik itt minden négy évben egy ünnepély,mikor az egész világból
felsorakoznak a vitorlások,Argrntina,Brazilia és és.
Szabad ilyenkor felmenni rájuk és beszélgetni a matrózokkal.
Csodaszép látvány a sok három árbrózos ,különösen este mikor
a tenger tükrözi az árbócok lámpáit.
” Éppen ezért, én is írtam ehhez a képhez egy verset természetesen!
Ennek nagyon örülök,megfogom nézni!1
Örültem jöttödnek!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Fantasztikus lehet, nagyon irigyellek érte,- persze pozitív értelemben-, hogy te ezt mind láthatod. Valamelyik előző életemben biztos tengerész voltam!
Ja, a verset köszönöm, ha olvasod, de felteszem, mert itt még nincs fent. Legyen szép hétvégéd! 
Kedves Edit!
Igen,nagyon szép esemény!
Különösen széppé teszik a régi melankólikus tengerész dalok!
A sos ezer kis üzletecske és konyha,sok száz különöségekkel!
Örülök,hogy felteszed!
Szeretettel:sailor
Legyen szép napod!