Az álom az olyan, mint egy virág,
Melynek gyökere a valóság
A virágot, ha levágod,
Nem sokáig ad már illatot
Ám ha a virág, gyökerén megmarad,
Nyit újabb illatos szirmokat
Amikor a növény, egyik virágja elhervad,
Hoz helyette, gyönyörű másikat…
23 hozzászólás
Nagyon szép gondolatok és minden szó igaz. Tetszett a versed kedves Dóri.
Szép álom… 🙂
Szép hasonlat az álom és a virág. Mindkettőre szükségünk van.
Szeretettel: Rozália
Tetszett az álmod, érdekesen fontad össze a levágott virággal. Már olvastam a hozzászólásaidat is versbe foglalod. Gratulálok. Kata
Kedves Kata!
Örülök, hogy versemet olvastad!
Hogy tetszett, annak még jobban!
Magam is egy álmodó vagyok, úgyhogy köszönöm a verset, tetszett, s érdekes a hasonlat a virággal..
Gratula: Gyémánt
Igen Gyémánt! szívesen Neked…
Örülök, hogy értékelted:)
Szhemi, Rozália, Boer! Köszönöm, nálam jártatok
Hogy ilyen gyakran olvastok!
Ezt érezni nagyon jó dolog.:)
Kedves Dóra! versed nagyon tetszett, csodálatos az álom virágszirmok között:)
Akkor kívánok neked, még többet és többet
Csak vigyázz, nehogy Csipkerózsika legyen belőled:):)
Ez jó ötlet, én most Csipkerózsika szeretnék lenni…köszönöm Dóra!:)
Szép vers, nagyon jól közvetítetted a hasonlatot az álom és a
virág között.
Kedves Dóra!
Bölcselkedő versed nagyon elnyerte tetszésemet!
Szép. ennyi…nem kicsit..nagyon!:))
Örülök, hogy tetszett,
hogy olvastad, köszönöm neked…:)
Kedves Dóra!
Aranyos e kis versed. Ha megengeded, ide írom, én hogyan bánnék a pontokkal és a vesszőkkel:
Az álom az olyan, mint egy virág,
melynek gyökere a valóság.
A virágot, ha levágod,
nem sokáig ad már illatot.
Ám, ha a virág gyökerén megmarad,
nyit újabb illatos szirmokat.
Amikor a növény egyik virágja elhervad,
hoz helyette gyönyörű másikat…
Én értem, miért érezted a vessző szükségességét, de hidd el, az olvasó, az értő olvasó ki tudja emelni a hangsúlyozandót szótagot és szót. Engem megzavartak a felesleges vesszők. Remélem, nem sértettelek meg. Alkoss további szépeket:-))
Kedves Sonly!
Szerintem az író, döntse el maga, hogy hova szándékozik vesszőt rakni, s hova sem.
Épp ez benne a jó-én sem engedek beleszólást abba, hogy pl sort mikor váltok, mert én értem a lényegét, az utókor meg fejtse meg, ha elér hozzájuk.
Ha meg nem ér el, akkor oly mindegy hol vannak a vesszők, meg mikor van a sorváltás.
Vagy nem?:-)))
Szeretettel Üdv,
Zsolt
Érdekes , és picit igaz is..de hidd el, vannak másféle álmok is…
De Te így álmodtad meg, és ez a Te gondolatod, amit nagyon szépen írtál meg..
Gratulálok!!!
Kívánom, hogy virágod
Sokáig illatozzon!!!
Falevél
Köszönöm, kedves kívánságod!:)
Sonly, Zsolt köszönöm hozzászólásotok!
Hát én csak álmodom,
babérokra úgysem vágyom,
S lehet, sokszor döcög írásom,
a jeleket is rosszkor írkálom:(
Ha megengeded kedves, folytatom a gondolatot, melyek most fogalmazódnak meg fejemben a versed nyomán.
puszi
Anikó
Szárát mikor megnyesed,
Helyében új hajtás ered.
Mely szebben s dúsabban éled
Illata mint a méz, oly édes.
Az álmok országában járva,
Rátalálsz a virágszálra
Mely csak neked bont szirmokat
Mosolya hozza neked a tavaszt.
Az érzések tengerében dobogtatja szívedet,
A tarka rét tengerében fényfürdőzik veled
Tiéd a legszebb s a legcsodásabb virág
Mely a napfényben számodra ontja kábító illatát.
Nagyon szép verset írtál…..
Versedet köszönöm, Kedves!
A folytatás szebb lett, mint maga a vers…
Kedves Dóra!
"Az álom az olyan, mint egy virág,"Szépen hangzik. Néha az is.
Tetszett a versed.
Üdv: Ági