Ó,te álszent,gyalázatos törtető
Hosszú rémuralmad lassan véger ér,
Hisz hiába nagy s erős a macska
Előnyre mégis gyakran az egér kél.
Játszod a buzgó erkölcsbírót,
Megannyi szívet megfertőzve közben
S átkos kezed kétszínű hálót sző
Minden egyes naív szemre.
Istent emlegetsz,de az ördöggel tárgyalsz
S igyekszel mindenkit csapdába csalni.
És ha sikerül?Hát örülj csak,
De engem sosem fogsz megkaparintani!
Ó te hitvány kényes hangod csengő dallammá
Változik tán mások fülébe érve,
Ám én szívedbe látok:
A szerénységet s jóságot még hírből sem ismered
Soha ne bízd el magad álnok,soha!
Rossz tulajdonságod világra fog kerülni,
Mert nincs olyan miről az igazság leple
Előbb vagy utóbb le nem szokott volna hullani!
4 hozzászólás
Szia Henkee!
Fiatal korod ellenére, honnan ez a sok bölcsesség? Nagyon értékelhető tulajdonság.
Ismét elismerésem…
Meghökkentő! Csak olvasom és olvasom soraidat, nekem is csak az a kérdésem, honnan Benned e sok er?… csodálatos, komoly, gondolatokkal teli minden versed! Üzenete van mindegyiknek, Szívből gratulálok!:)
*erő:)
Közönöm Dinipapa és Sleepwell:)
Sajnos ennek a nagy bölcsességnek is megvan az ára.