Annyiszor tagadtam az Istent,
S utasítottam el e földi világot!
Én szívből megvetettem mindent,
S csak azt hangoztattam büszkén, hogy utálok!
De egy nap föleszméltem, hogy boldogtalan vagyok,
Akkor s ott belém hasított a kínos bűntudat,
Hogy ami emberi, bennem már oly régen halott!
Itt az ideje meglelnem az igaz, új utat,
Hisz hiába épít tornyokat a kéz ügyessége,
Mind ledönti azt az ateizmus zord üressége!
Az ember magát csalja kelepcébe sokszor,
Ha az anyagi világ jelszavában hisz.
Később megrázkódik az irgalmatlan sokktól,
Hogy támasza e gyilkos zűrzavarban nincs!
Nincs eszme, se párt, mely értéket közvetít,
Ne hidd, hogy politika s üzlet felkarol!
Fanatikus ember a gondban nem segít,
Sőt, ha kételkedni mersz, rögvest megzsarol!
Egyedül az Isten szeret téged teljes valódban,
Minden más tévút, melynek dicsfénye látszat, s valótlan.
Nem kell, hogy elkötelezett vallásos legyek,
Nem kell az Egyház tanait hirdetnem,
Hogy a csodálatos tényről tudomást vegyek,
S végső erőmig bízhassak Istenben!
Mikor ellep a szenny, jön az újjászületés,
Végre én is elhiszem, hogy nem vagyok magányos!
Síkra szállok az elveszettnek hitt ügyekért,
S tudom, van egy Törvény, amely örökké hatályos:
Ha józanul látsz s hiszel, megszűnik a lélek restsége,
Nem fenyeget többé az ateizmus sötét üressége!
8 hozzászólás
Szia!
Nos én megvagyok keresztelve és régen hittem Istenben is, de mára már elillant a hitem. Magamban hiszek és amit látok a két szememmel, valamint a halott hozzátartozóim és barátaim, ismerőseim emlékében hiszek. Egyszer megálmodtam, hogy a Pokolba kerültem, ezáltal nem hiszem, hogy félnem kéne, hogy nem a mennybe kerülök!:)) Lehet, hogy ott jobb lesz majd az időjárás is. Majd meglátjuk mi van a halál után, de remélem sokára jön el értünk!
Szia:
Eddie
Szia!
Valóban a hit mindenkinek a személyes ügye, és talán nem kevesebb emberileg, ha valaki ateista.
Kissé az ihlette a művet, hogy egy rákos beteg ismerősöm, akiről az orvosok is lemondtak és percei voltak hátra az életéből, az erős hitnek és egy pap rózsafüzérének köszönhette, hogy talpra tudott állni és ma már teljesen egészséges.
Én sem vagyok túl vallásos, ritkán járok templomba, de meg vagyok győződve, hogy nem vagyunk egyedül.
És ez a hit több szépséget rejt magában, mint az anyagi élet összes vívmánya.
Erről szól a vers.
Köszönöm, hogy benéztél, szívesen látlak máskor is.
Szép estét,
Üdv.:Tamás
Kedves Tamás!
Habár nem vagyok vallásos, nagyon foglalkoztat, mi a hit, miért hisznek sokan Istenben. A véleményemet nem írom le, az túl hosszú lenne, és sokaknak nem is tetszene, inkább csak egy kis részét. Én személy szerint a Sorsban hiszek, azaz, hogy nincsenek véletlenek, meg azért is "hiszek", mert ember vagyok -vagyis annak tartom magam-, az ember pedig olyan dolog, ami az évezredek során hozzá szokott a hithez. Ezért én sem tudok vallás nélkül élni, akármennyire is szeretnék, de ez a hit mozgat a föld talaján.
Nem mondom, hogy gratulálok, inkább köszönöm, hogy ismét hagytál elgondolkodni a versed értelmén, és bocsánat, ha hosszúra nyúltam, ezt váltottad ki belőlem. Ezért szép a hit, és ezért szép a versed.
Na, ennyi. 🙂
Szia,
Réka
Szia Réka!
A lényeg, hogy valamiben hiszünk, hívjuk az Istennek vagy sorsnak, ebből a szempontból teljesen mindegy.
Köszönöm, hogy itt jártál és elgondolkoztál a sorokon.
Üdv.:Tamás
Becsülendő, aki megvallja hitét. Versed megmozgatja a hitetlenek gondolatait is. Életem nagy részét olykor éltem le, mikor a hitet titkon lehetett gyakorolni, s nem hangoztatni. A legvadabb Rákosi időben, B-pesten jártam, a Rákóczi úton betértem egy templomba, hétköznap, s rajtam kívül, csak egyvalaki térdepelt a Szentélyben, kezeit összetéve, mély imába merülve, s remélem, bűneit megvallva.
Ugyanis egy Starjáni komm.-vezér volt, aki elvtársaival az ateizmust hirdette s szinte üldözték a hívő embereket.
Azóta is eszembe jut, amikor arra járok. Tehát azokban is volt a hit, csak éppen behódoltak az emberekre erőszakolt "divatnak".
Ha valaki gondolkodik, csak nézzen körül, figyelje legegyszerűbb élőlényt: hogyan keletkezett, hogyan él, van teste, néhány mm-es szervében mindene, ami az életét fenntartja, vagy egy virágszálat figyeljen meg s gondolkodjon, hogy keletkezett minden?
Mély gondolatokkal teli versed engem is elgondolkodtatott. Jó, ha ilyeneket is olvashat az ember.
Üdv.
Kedves Tamás!
Versed olvasása után rakosgattam a helyére a gondolataimat.
Trtalmas versedhez szívből gratulálok.
Üdvözlettel:Selanne
Kedves Tamás!
Én mint mindig radikális vagyok a gondolataimban ezért szeretnek kevesen, és sokan haragszanak rám. de nekem nem is a kimondott szeretet a fontos, hanem mint ahogyan már egyszer írtam is, mit gondolnak az emberek olyankor, amikor este villayncsapás után az ágyban fekszenek, Sokan még ott is attol félnek, hogy a titkukat a hitben valaki észreveszi. Szerintem nem az a fontos az életben miben hisz az ember, hanem az hogy hisz. Aki azt mondja, hogy ő nem hisz semmiben, az HAZUDIK,. Felkelt, mert hitt benne, hogy eltud menni a WC-re, vagy fel tud öltözni, ha nem akkor minek kelt fel. És már ez is hit, És ugyanugy folytathatnám tovább a mindennapi cselekedetével, a munkájával. Az egész életünk a hitre alapul. Gyerekek, ne csavarjuk ki a nyakát! Hogy te az Istenben hiszel e, magadban, vagy a szomszédodban, az mindegy, mindannyian ugyanabban hiszünk, a különbség csak az, hogy más nevet adunk neki. Egy élő ember hit nélkül meg sem tudna mozdulni
Üdv Tóni
Nagyon szépen köszönöm mindenki véleményét.
Igen, a hit mindig egy nagyon személyes ügy, amit külső erővel nem lehet elfojtani.
Sok személyes vonatkozás van a versben, mert régen nekem is voltak ateista gondolataim, de rájöttem, hogy a hit csodákra képes.
Szó szerint életet menthet.
És valóban, a természet bonyolultsága és szépsége mind azt sugallja, hogy léteznie kell az Istennek.
Azt hiszem, ha valaki igazán hisz benne, mindegy, melyik felekezethez tartozik.
Köszönöm, hogy elolvastátok.
Üdv.:Tamás