A hajnalokra még ködök borulnak,
alig dereng a fény mögöttük át,
de már amott melengni kezd az új nap,
amint az égre hinti fényporát.
Az álmok egyre lankulón csitulnak,
erősödő a nagyvilág zaja,
az éjszakára újra kél a holnap,
kereng a fák között az illata.
Az udvaron kakas rikoltja hírét,
köszönti egyre, lankadatlanul
hogy új idő virul reánk, s a jólét
ezernyi mannaként ölünkbe hull.
De lám, az ébredés kijózanítva,
vadul sikolt negédes álmainkra.
2 hozzászólás
Kedves Imre!
“hogy új idő virul reánk, s a jólét
ezernyi mannaként ölünkbe hull.”
Nagyon jól jönne,he nem lenne kijózanodás:
“De lám, az ébredés kijózanítva,
vadul sikolt negédes álmainkra.”
Gratulálok!
Barátsággal:sailor
Szép napot!
Kedves sailor!
Sajnos így szokott lenni.
Köszönöm a gratulációd.
Barátsággal, Imre