reggeltől estéig szabadban járni-kelni,
meglesni, ahogy aranycsipkével beszegi
pajkosan az alkony a Holdat. Szeretném,
ha nem csüggedne a csendes esti sóhaj,
ketyegésében az óra, botorkáló remény
nem csüngne az álom elfáradt mezején.
(Pengeélen tél közeleg, hol jeges űr lakik,
és őrült halál bolyong a gyászolók között.
Úgy rémlik meghalt az Isten is, aki örök.)
Kint ülök a teraszon, tűnődöm, mi miért
történik, felettem ragyognak a csillagok.
Legyünk mi is fények, csodamód lobogva
az egész világon, lássák, tisztán, boldogan.
13 hozzászólás
Milyen könnyed, légies a felépítés, szinte szállnak a sorok, s száll, repül velük az olvasó is. A súlyos, majdnem azt mondom: komor tartalom felszállni látszik, lebeg. A felépítés más szempontból is nagyszerű. Az első versszak a reménységé: "szeretnék…" A második az "őrült halál" uralma alatt nyög, komorságát kiemeli a zárójel. A harmadik a kiút a reménytelenségből, amelybe a "meghalt Isten" miatt kerülünk. "Legyünk mi is fények, csodamód lobogva
az egész világon, lássák, tisztán, boldogan. " Szeretettel gratulálok Ica: én
Kedves Laci!
Végtelenül örülök a részletes elemzésednek!
Köszönöm szépen a gratulációdat!
Szeretettel
Ica
Kedves oroszlan!
"reggeltől estéig szabadban járni-kelni,
meglesni, ahogy aranycsipkével "
csodasép sorok!
Nagyon tetszett elmélkedésed!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Nagyon
Örülök, hogy tetszett kedves sailor.
Köszönöm!
Szeretettel
Ica
Igazán nagyon tetszett a versed.
Üdv: József
Köszönöm kedves József!
szeretettel üdvözöllek
Ica
Drága Ica!
Igen, nehéz idők ezek. Kiemelem, ami a leginkább tetszett és hűen festi napjainkat: "Szeretném,
ha nem csüggedne a csendes esti sóhaj,
ketyegésében az óra, botorkáló remény
nem csüngne az álom elfáradt mezején."
Nagyon szép vers. Sajnos egyelőre nem látunk belőle kiutat. Talán mi magunk tettünk ezért. Esténként néha órákig állok a teraszon, érzem, hogyan tisztul meg a levegő, élvezem a csendet, mert senki sem jár már se úton sem utcán, béke és nyugalom honol.
Mára már el is felejtettük, sajnos, hogy ez mekkora kincs.
Vigyázz magadra!
Ölellek szeretettel,
Ida
Drága Ida!
Sajnos verseimbe (verseinkbe ) is beleépülnek ezek a félelmek, ki tudja meddig…
Köszönöm szépen a soraidat.
Szeretettel ölellek
Ica
Gyönyörű vers!
Nagyon tetszett!
Szeretettel: Zsuzsa
Köszönöm kedves Zsuzsa, hogy olvastál és tetszett is a versem.
Szeretettel láttalak
Ica
Megérinti a lelket a versed Nemes dologról írsz, hozzá illő formában.
Köszönöm kedves Péter, hogy olvastad.
Szeretettel üdvözöllek
Ica