Kéjesen sóhajt az éjjeli táj, csillagszeme rám ragyog
És csak csodálom fekete fátylát, melyben én is csak árny vagyok.
Hűvös lehelete csókolja a nyakam,
Félek, s közben még is bizton tudom magam.
Sápadt kerek arca felém fordul egészen,
Mint őseinkre is évezredek messzeségében.
Ősi az éj, gyönyörű és hatalmas.
De szépségét átélni nem mindenki alkalmas.
Van, ki retteg a sötétben, ki tudja, mit rejt a fátyol,
S van ki a sötétből előnyt kovácsol.
Eme bájos szépség, bizony veszélyes.
Ki tudja ki a vad, s a vadász, hisz az éj szeszélyes.
Én hányszor osontam sejtelmes sötétedben,
S te segítőm voltál eme titkos szövetségben.
Lopóztam kedvesem ölelő karjába,
S te rejtettél engem bújtató homályba.
S ha haragvó ellenem elől menekültem,
Tudtam jól, rejtekem neked köszönhettem.
És ha egyedül éreztem magam, egedre néztem,
És tudtam, ezer csillagod közt magam nem lehettem.
De jaj neked ki az éj ellen kel, a büntetés nem lesz kevés,
Édes álmod ellibben, és a rémkép mi helyébe jő maga lesz a rettegés.
Az őrületbe rémiszt téged, és rosszakaród bújtatja.
Máskor ki az éjjel harcol, kétszerte meggondolja.
Hisz az éj az úr.
Az éj
By CD
7 hozzászólás
Remélem nem haragszol meg érte, de így első olvasatra elég értelmetlen rímkovácsolásnak tűnik a vers. Lehet, hogy el kéne olvasnom még egyszer, de az is lehet, hogy igazam van… Rád bízom, hogy eldöntsd, mi az igazság.
Szerintem nagyon is világos a vers. Gondold végig mennyi mindenre alkalmas az éjszaka. Bujkálni, a titkos hódolóval találkozni. A Hold mindig, minden korban ugyan az volt, mint az éjszaka is. Lehet, hogy nem jól gondolom, és te teljesen mást akartál írni, akkor bocsi. Nekem ez jött le, és nagyon tetszett.
Bennem is hasonló gondolatok fogalmazódtak meg, köszönöm, hogy elolvastad a versemet, és véleményt is fűztél hozzá:)
Nekem nagyon tetszik. Valahogy a vers hangulata és kisugárzása…nem tudom, remélem nem veszed rossz néven, de kicsit magamra leltem a kifejezéseidben. További jó munkát! 🙂
Jó,hogy tetszik. A versekben pont az a jó, hogy sohasem elhet tudni ki melyikben simer magára valami módon, vagy melyiket érzi magáénak. Köszönöm,hogy elolvastad a vesemet, és véleményezted is:)
Szia!
Nagyon tetszik ahogy a sötétséget és annak lakóit, használóit leírod. Egy csöppet a rímek még erőltetettnek tűnnek, de így is a versnek megvan az a sejtelmes hangulata. Nagyon jó! 🙂
köszönöm, hogy elolvastad és véleményt is fűztél hozzá. Valóban, a rímek kicsit erőltetettek, de mentségemre szóljon, egy igen korai versem, 14 éves koromban írtam:)
Köszi
CD