Nagyra nyújtóznak most a fák,
magukra vették már a szép zöld ruhát,
lomb között bújik sok madár,
mókus ugrál odafenn, reccsen az ág.
Hogy zsong, zenél az új élet!
virágokon döngicsélnek a méhek,
Virágpor nekik az étek,
nekünk, embereknek adják a mézet.
Szerelemittas, boldog, tarka lepkék
csókolják a rózsák kelyhét,
pompás színekben lebegnek ég felé,
és nézik, a föld milyen szép.
Fecskék és más apró madárfiókák
csivitelnek, mind, mind pletykás!
Mint gyermek, ki járni tanul, botorkál,
ők szárnyukat próbálgatják.
Ó újjászületés, ó megújulás!
Szemem beissza e látványt.
Megkínzott szívem írt kap, kevésbé fáj,
áldott légy érte napsugár!
Életet adó csoda vagy Kikelet!
Drágám, nem látod már mindezt.
2 hozzászólás
Kedves magam!
Csodaszép képek!
A május a legszebb hónap!
Egyben megemlékezés is
az utolsó két sorban.
Fájóan szép!
Szeretettel:sailor
Köszönöm Kedves Sailor!
Szeretettel: Magdi