Az élet szörnyű peremén

Az élet szörnyű peremén piruettezel
Miközben a mélység elernyed
Zajos tekinteted vágyakozó tükre
Szélén táncolva ismét belekezd
Söpredék léted másik sarjad a lelked
Mélységek tengerén álmosan tesped
Ki is voltam valójában ezt kérdem?
Mert elhomályosodott minden tettem
És maradtál táncolva magányos ember
Valami elmúlt vagy hová is tetted?!
Zsebedbe nyúlsz hátha megleled
De a zsebed lyukas most mi legyen
Hátra fordulsz majd körbe nézel
Válaszodat keresed az előtérben
De hiába nincs ki rád tekintsen
Ki kimondja helyetted mi lett veled
Oh jaj most jön a fájó felismerés
Eltűnt belőled minden mi élt
Most haldokló barangoló személyed
Folytatja vakon táncát a veszéllyel
Hoppá hoppá ennek talán semmi tétje
Elpártolnak tőled a szép remények
Ott ácsorogsz keserűség belőle
Mámorító tudatlanság átható erejével