Az élet vihara szétfeszíti fejem
Sokszor azt se tudom,hol is van a helyem
Pedig az örömlányok is tudják a frankót
Gumi nélkül tuti megkapod a kankót
A politika nem az én világom
Mint púpot a hátamra, úgy kívánom
De mi az élet, hol van a titka
Az igaz válasz, mint fehér holló, ritka
Pedig kell egy buli hangulat
Ami kezembe majd adut ad
Hogy feledjem a tegnapom
A végjátékot majd megkapom
4 hozzászólás
A versed gondolata, szövegrésze, formája is nagyon jó, nekem legalább is tetszik. Egyet hiányolok belőle, a pontokat. Azzal egész tökéletes lenne. De az az én gondom.
Üdvözlettel: Kata
Szia Kata!
Köszönöm, hogy meglátogattál, és hozzászóltál. Igazad van, de ez most így jött. Mindenféleképpen átgondolom, és majd javítom.
Üdv: István. 🙂
Remek szókimondó vers. Nem is tudok mit igazán mondani róla, így pont jó.
Üdv.Ngaboru
Szia!
Köszönöm, hogy meglátogattál, és hogy olvastál. Csak remélni tudtam, hogy benn marad, pont a szókimondása miatt.