Az ember…
Dorma, kedves Dorma!!
miért nem öltözöl csadorba?
üdvözöl Jakarta amúgy…
s benne a muszlimok…
mióta itt vagyok-
nézz- ki- csodák az arabok?
ál-nők meg csak rabok
életet takarnak-
szép arcot akarnak,
most is mindig ráncot varrnak
mosollyal, vakarnak
életet maguknak-
mindent rendben tudnak…
egyszer omlanak az utak
is, addig az urak
osztják magjaikat…
szép a szaporulat,
kétszázhúsz milliós áhítat,
nincs visszamordulat-
máshogy, mindent másképp,
agarakkal hátrébb,
al- majmokkal meg előrébb,
szádba turkálnak épp.
?kinél van?
így- úgy- amúgy örvény,
patikusnál fénylik a vény,
a betegség kevély,
nem ugyanaz a láz…
nem hasonlít a csontváz,
fejükön fekete kalász,
ál-majom vakarász.
ez is KULTÚRA…
össz- tabulatúra…
fal- hegyről fakult a túra,
s vad vaddisznó túr a
tó mellett, előttem.
túrja az értelmem.
vér csavarodik vér ellen.
cselekvéskép…
2007. június, Jakarta
3 hozzászólás
Kedves Gabriella!
mikor első versedet olvastam, nem tudtam semmit sem szólni, és nem is titkolom, nem is értettem meg. A verseid, az alap gondolatukkal hasonlitanak a Haikuhoz, csak a formájuk, a kivitelezésük teljessen más. De szerintem A Haiku is, és a te versed is megadja a gondolatok írányát, és az olvasó fejezi be. Én szerintem. Tévedés lehetséges, de nekem ez a pillanatnyi gondolatom. Nekem érdekes volt olvasni, és elgondolkodni rajta, a te gondolataidat próbáltam befejezni.
üdv Toni
Szépen alakul. Kevés embert ismerek, aki ilyen hangulatot tud varázsolni a szavakkal.
És ilyen bátran tud velük bánni.
Sikerült elrepítened egy másik kultúrába.
A stílusod pedig továbbra is nagyon ötletes és eredeti.
Csak így tovább!
Üdv.:Tamás
köszönöm!
sajnos másfél éves Jakartában tartózkodásom alatt nem voltam valami termékeny,kb.ez az egy vers van onnan…