Porcukor hull, liszt vagy hó?
Varjúfán billeg a karácsony.
Tolakszik a szemtelen
ajtón, kulcslyukon, ablakrácson.
Bezárkózom. Egy gyertya
csak, nem villódzó csodák a fán,
s a hallhatatlan, benti
dalt sem nyomja el a kinti zaj,
talán.
Talán békémet keresem,
hisz vándor vagyok itt, semmi más.
Magamnak Jézust képzelek, nem
istent, csak az ember fiát.
9 hozzászólás
Kedves Kati!
Szerintem mind csak vándorok vagyunk.Szerintem az egész kissé deprimált.
A befejezése érdekes.Jézus , mint egyszerű ember.Meg a tolakodó karácsony. Olyan, mintha nem várnád,
de már szinte a csapból is ez folyik.Érdekes volt.
Szeretettel:Ági
Kedves Ági!
Ha várom, ha nem, akkor is eljön a karácsony. Csak nekem zavaró ez a sok hókuszpókusz, ami körülveszi. Köszönöm, hogy elolvastad.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Egyéni megközelítése az ünnepnek!
Csillogás nélkül,de átérezön!
Szeretettel gratulálok:sailor
Kedves sailor!
A meghittséghez nem kell a csillogás, a csinnadratta, csak valamiféle lelki béke.
De persze mindenki másképp ünnepel.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Valóban már idegesítő a karácsony körüli felhajtás.
Mennyivel egyszerűbb volt régen az ajándékozás is, kicsi pénz, kicsi ajándék mintha az lenne most a legfontosabb.
Szeretettel gratulálok!
Ica
Kedves Ica!
A legszomorúbb látvány, ahogy az emberek a szeretet ünnepére készülnek. Tülekedés, anyázás, autótülkölés, kinek lesz nagyobb fája, kinek csillogóbb, ki vesz/kap drágább ajándékot.
Köszönöm, hogy elolvastad: Kati
Kedves "Szil"!
Egyetértek veled.
Hát még a megfogalmazással!
túlparti
Szia!
Lehet, hogy kiöregedtem már ebből a világból.
Kati
Nem hinném, szerintem a világ öregszik csak. 🙂