Egyszer levetjük ezt a testet,
mint elaggott, elkopott ruhát,
mint olyat, ami színevesztett,
és hiába festjük, varrjuk át.
Majd másikat kapunk helyette,
amely tisztaságot, fényt ragyog.
Mindig oly friss lesz – nem molyette –,
mint hűs februári jégcsapok.
Nem fárad el, nem lesz bánatos,
mindent elhisz majd, mindent remél.
Mert a szeretet tisztára mos.
Nem halunk meg már, nincs szemfedél.
Nem lesz gyász, sírás és fájdalom.
Ezt várom, ez lesz az én napom.
26 hozzászólás
Kedves Klára!
Áhítatos sorok!
Tiszta,megtisztult,reménybe mártott,egy
szebb létezésbe átfestett új test képe!
Egy új,szeretet-mosott élet!
"
Mindig oly friss lesz – nem molyette -,
mint hűs februári jégcsapok."
Szeretettel:sailor
Kedves sailor!
Igen, ahogy írod: egy szebb létezés, ami azonban nem álom, hanem valóságos. 🙂
Köszönettel és szeretettel: Klári
Kedves Klári!
Szépséges soraidat élmény volt olvasni.
Annyit tennék még hozzá: úgy legyen!
Szeretettel,
Ida
Kedves Ida!
Valóban: ámen! 🙂 Köszönöm szépen a véleményedet!
Szeretettel: Klári
Kedves Klára!
Az ember reméli, hogy így lesz, ahogy leírtad. Bárcsak…
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Így lesz, ez nem kérdés, mert meg van írva. 🙂
Köszönöm szépen ittjártad, véleményed.
Szeretettel: Klári
Reménykedünk kedves Klári reméánykedünk!
A versed mindig élmény számomra és elhiszem neked!
Szeretettel
Ica
Kedves Ica, köszönöm szépen a hozzászólásodat, igazán jólesik. 🙂
Szeretettel: Klári
egyszer levetjük ezt a testet…sokan hiszünk ebben, gratula a vershez
Kedves Miki, köszönöm szépen a gratulációdat. 🙂
Szeretettel: Klári
Kedves Klára!
GYÖNYÖRŰ, magabiztos sorok, és az önbizalom egy nagyon jó hely, és majdnem szonett. Köszönöm.
Szeretettel: Szabolcs
Kedves Szabolcs!
A magabiztosság a hitemen alapul. Nem gondolom, hogy annyi lenne az élet, amit itt a földön eltöltünk. A Szentírásnak ez az ígérete is felemelő – és biztos. 🙂
Köszönöm soraidat! 🙂
Szeretettel: Klári
Igen, Klári, ez a mi hitünk! 🙂 A molyette jégcsap talán egy kicsi képzavar – de nem zavar.) Üdv: én
Szia Bödön!
A "molyette" a ruhára vonatkozik, nem a jégcsapra. :))))) És valóban: ez a mi hitünk.
Köszönettel: Klári
Szia kedves Klára!
Igen egyszer levetjük ezt a testet.
Reménykedünk… mert a remény hal meg utoljára.
Szeretettel olvastalak : Zsu
Köszönöm szépen, kedves Zsu! 🙂
Szeretettel: Klári
Szia Klári! 🙂
Gyönyörű a versed, hullámzása megnyugtató. Különleges ünnep nálad mindig az olvasás. Megingathatatlan hited átjön, betölti a teret most is.
Jó volt itt, köszönöm az élményt. 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Köszönöm a szavaidat.
Az ilyen versek egyébként számomra annak a bizonyságai, hogy megvallom a hitemet mások előtt. És amikor erre ráeszméltem, boldogság töltött el, mert korábban úgy gondoltam, hogy én erre képtelen vagyok. Most már tudom, hogy a versírás ajándékát is elsősorban ezért kaptam. 🙂
Szeretettel: Klári
nem lesz szenvedés…jó hír ez, akkor ezt várom én is, üdv szeretettel
Bizony, jó hír. 🙂
Köszönettel: Klári
🙂 De jó is lenne! Ki hisz benne, benne üdvözül.
Szépen megírtad, kedves Klára!
Szeretettel:
Ildikó
Kedves Ildikó!
Örülök, hogy itt hagytad a véleményedet a vers alatt. És csak annyit mondhatok: aki hisz, annak minden lehetséges. 🙂
Szeretettel: Klári
"Feltámadunk.." – volt olvasható régen temetőkapukon.
Izgalmas lesz.
(üdv. : ÁE)
Amikor még hitetlen voltam, megijedtem ettől a felirattól. Most pedig alig várom…
Üdv: Klári
nagyon jó őszinte írás, nagyon tetszett
Köszönöm Miki! 🙂