Az erdő mélyén

Sötét erdő közepe szélén
Hosszmetszetben áll Hófehérke.
Eltévedt a vonalak sokaságában
Minden ág másfelé néz
Minden cigaretta füstje másfele mutat.
Hófehérke magányos, megkímélt áldozat
A szívét ugyan meghagyták, de örökre elveszett
Nincs hol laknia, nincs hol léteznie.
Az erdő gonosz, süvít a szél, sokasodnak az árnyak.
Hófehérke elhagyva leül az erdeje egy pontján.
Szív és gondolkodik
A madarakat elűzte sírásának hangja.
A lombok nézik, suttognak a levelek
Minden csillag őt figyeli, minden törpe rá vár.
Nincs maradása az erdőben, nincs több
Cigaretta. Feltört lábú lépései haladnak spirálisan
Csúszik befelé, befelé.
Hófehérke mászik lefelé a mandala vonalain
Meglátja az odvas fában, miből él az erdeje.
Sárban tapos az útvonalak mentén
Egyik sem visz sehova, mert
Nincs az erdőnek közepe.
Hófehérke köröket álmodik a fa belsejében.