´mindent tapos
őrjöng dacol
emlékszirmok rakáson´
a lebukó naphoz rohan
de elkésett
előtte ezrek jobbak és szebbek
millió apró korom szitál
tönkrement célok remények
hagyj meg egy szikrát csak egy is sugárt
pókhálót bármit
hogy megkapaszkodjon ez a zuhanás
és jönnek az elkésett könnyek
hiába minden?
nem lehet így élni a létezés mellékutcáján
kapkod a légben egy utolsó próbálkozás
rejtetten remél hátha megszánja
talál még élhetőt benne az élet
a sok törmelék közt
szárnycsapkodás (keresés)
´sóhajok szülték
belső feszültség
született az igény´
ihlettől suttogó ösvények
remény taposott utak
megtalálom egyszer magam?
dúlt lelkem résein át sejtem az irányt
érzem hogy kint szép
hallom az érdemes neszét
bent
magányom huzatos rétegeiben
álomfészkeket ringat a szél
kételyek oltják a kezdés lángját
ha lázadni kész
naplóm még majdnem üres
az idő lassú keze
nem írt sokat bele
nem lényegest
majd ha a bemerészkedett bizalom
a réginek hadat üzen
s tilalmat nem tűrő szenvedélye a fénybe mered
újszülött szemekkel látom az életet
ünneplőben (elérés)
´szépek ezek a mozaikkockák
ha rájuk süt a nap
a fényt utánozzák´
az ígéret kinyitja ablakát
a képzelet szárnyán
s egy idő után újra ott a vágy
az elérhető után
lassan mállik a magány
szétszórt epedése halk suttogás
felriad a bizalom
rigós hajnalok ébredeznek a múltból
felébreszt egy langyos sugár
s elindulsz az ihlet útján
a sejtelem fest egy sokkal szebbet
s meséid apró neszei eljutnak a végtelenbe
58 hozzászólás
Kedves Sailor!
Nagyon köszönöm, hogy megírtad és olvashattam ezt a 3 verset!
Mindhárom gyönyörű, kitűnő, igényes vers.
Kiemelhetném akár az egészet, de megpróbálok kiragadni mindháromból:
"hagyj meg egy szikrát csak egy is sugárt
pókhállót bármit
hogy megkapaszkodjon ez a zuhanás"
"ihlettöl suttogó ösvények
remény taposott utak
megtalálom egyszer magam?" igen, mindenképpen.
"a sejtelem fest egy sokkal szebbet
s meséid apró neszei eljutnak a végtelenbe"
Köszönöm! 🙂
Szép napot kívánok:
Zsuzsa
Kedves Suzanne!
Köszönöm szépen hozzászólásodat!
Örülök,hogy elnyerte tetszésedet!
Az idézeteket is köszönöm,nagyon jól
láttad köztük a lényeget!
Örültem
elszállt
Örültem jöttödnek!
Legyen szép estéd!
Szeretettel:sailor
Kedves aailor!
Azt írod:"ihlettől suttogó ösvények
remény taposott utak
megtalálom egyszer magam?"
Szerintem már rég megtaláltad!! Gratula!!!
Barátsággal: pusztai
Kedves pusztai!
Köszönöm szépen hozzászólásodat!
Örültem jöttödnek!
"Szerintem már rég megtaláltad!!"…írod
…szép lenne!
Legyen szép estéd!
Barátsággal.sailor
Kedves sailor!
Legjobban a "rigós hajnalok" metafora tetszett.
Szeretettel: Kati
Kedves Kati!
Köszönöm szépen,hogy jöttél!
Nagyon sokat jelent véleményed!
Örülök,hogy a ´rigós hajnalok´elérték tetszésedet!
Szeretettel:sailor
Szép estét!
Kedves Sailor!
Számomra a versed mindegyike segítsègért kiált!
Kérlek áss mélyebbre, ha magad akarod megtalálni!
Az a helyzet, ha mostanában írnék, egyfolytában csak panaszkodnék.
Most csak ennyit!
Szeretettel olvastalak!
Ildikó
Szia Ildikó!
Köszönöm szépen,hogy jöttél és megosztottad gondolataidat!
Jól látod sokszor segítségért kiálltanak a sorok!
Mindenkinek kell a másik megértése és kisegítése!
Az a helyzet, ha mostanában írnék, egyfolytában csak panaszkodnék"
..írod
Írjad ki magadból és könyebb lesz!
Szeretettel:sailor
Szép estét!
Az a helyzet, hogy amivel foglalkozom, amiröl írok, az szaporodik.
Egyelőre! :-))))
"Az a helyzet, hogy amivel foglalkozom, amiröl írok, az szaporodik"
tedd közzé, öket!
Szép estét:sailor
Kedves Sailor!
Á, megvan! A transzcendenst keresed.
A végtelen űrt, csak a végtelen szeretet töltheti be.
A versek erre alkalmatlanok.
Vagy nem elegek.
Szerintem.
Volt már más a véleményem.
De, most, ez van.
Azért, csak próbáld!
De ha változást akarsz, változtatnod kell!
Lépj ki a komfortzónádból!
Hogy hogyan?
Keresd a kihíváokat!
Bocs!
Biztosan nem tanácsokat vársz tőlem!
Kedves Ildikó!
Köszönöm véleményedet!
" A transzcendenst keresed.
A végtelen űrt, csak a végtelen szeretet töltheti be.
A versek erre alkalmatlanok.
Vagy nem elegek.
Szerintem."
Mindenesetre megfontolom amire utalsz!
Szeretettel:sailor
Kedves Sailor!
Írtam és elszállt! Amit a depresszióról meg az őrjöngésről írtál sose hallottam és nem láttam ilyet
Na megint elszállt. Jó sorok nem lehet így élni a létezés mellékutcáján. Miért ne lehetne?
lelki éhségtől lázasak a szemek. Jó lenne horror vagy thriller novellába.
megtalálom egyszer magam?Ez mit akar jelenteni. Ez olyan sor mint a legyél önmagad!
Miért ki lenne az ember a szomszéd?
Nem ismerek egy depresszióst sem akire a versszak illene.
Depressziós és el van vele. Kivéve amikor nem. Nem vergődnek nem sírnak.
Nem rinyálnak. Ha már választani lehet sok betegség közül a depressziós semmi.
Van és mi van akkor beesik az eső?
A depressziósok jobban kedvelik a fekete humort, mint az egészséges kontrollcsoport tagjai, és hajlamosabbak úgy vélni, hogy a betegséghez köthető mémek segíthetnek is megküzdeni a depresszióval.
Ez egy cikkből van. Szerintem ebben van valami. Meg a sort, hogy gyűjtsek új erőt és pihenjek!
Amikor lehet az teszem. Nem gondoltam volna, hogy ebből a versből ilyet ki lehet hozni!Köszönöm az élményt.
Jó alkotói munkát neked! Tettem csillagot, de az is elszállt, de nem hinném, hogy számítana.
Ági
Még annyit akartam még írni, hogy remélem tartod sértőnek vagy bántónak aminek írtam.
még előfordul a depresszió, mint plusz betegség. Azért a törmelékes versed igen csak találó.
Erről egy festmény jutott eszembe virágot szóró nő Pompei romjai között.
A lényeg lehet vele élni sokáig, mint jó esetben a legtöbb betegséggel.
De ami egyszer megváltozik azt tudomásul kell venni, hogy már sosem lesz a régi.
Ennyit akartam még hozzáfűzni.
Ági
Azért a törmelékes versed igen csak találó, mert romok között sétál és van aki virágot szór.
A " megsemmisülésre " ami lehet ambivalens, de az élet is tele van ambivalenciával.
Na befejeztem ennyit akartam. Más mondanivalóm nincs, de szeretek feljönni ide olvasni. Ennyi!
Ági
Kedves Ágnes!
Megosztottad gondolataidat´és elmondtad mit
tartasz a depressziórol!
"szeretek feljönni ide olvasni. Ennyi!"…írod
ennek örülök!
Legyen szép napod!
Szeretettel.sailor
Szia Sailor! Olvasgatom ízlelgetem! Nagyon tetszik, szinte lebeg száll az egész ettől a formától. A mondanivaló örök, emberi: a belső éhség hajt minket embereket.
Jövök majd vissza!
üdv: én
Szia Bödön!
Köszönö szépen,hogy jöttél!
Nagyon örülök,hogy így látod:
" A mondanivaló örök, emberi: a belső éhség hajt minket embereket. "
Köszönöm!
Szép napot!
Üd:sailor
várlak
Kedves Sailor! Végre én is eljutottam verseidhez! A terv hamarabb megvolt, a kivitelezés késett.
Depresszió – Egyszer, mikor nagyon magam alatt voltam, valaki azt tanácsolta, nem kell állandóan nyitogatni azt a bizonyos fiókot. Most ezt eszembe juttatta versed. És még jött az is, hogy a mély gödörben lévőnek célszerűbb egy kötelet ledobni, aminek a végét valamihez odakötöttük, mint ásót adni neki… És még az is gondolataimba érkezett, hogy a sötétség valójában a fény hiánya, nem is létezik, ha a fény jelen van. Egy depresszióban szenvedőnek szüksége van erre a fényre, erre a mentőkötélre és arra is, hogy azt a bizonyos fiókot ne nyitogassa…
Keresés – "megtalálom egyszer magam?" és "újszülött szemekkel látom az életet" Ezek, amikre felkaptam fejem/szívem. Érdemes elgondolkodnom nekem is ezeken.. Köszönöm!
Elérés – Igen, ilyenkor meghalljuk a madarak dalát is, észrevesszük a napkelték/napnyugták s a köztük lévő idő csodáját.
Köszönöm az élményt!
Szeretettel: gleam
Kedves Gleam!
Köszönöm szépen értékes hozzászólásodat!
Mikor azt írom:megtalálom egyszer magam,ez nem csak
magamra vonatkozik…általános is!Nem írhatom,hogy
megrtalálod magad,megtalálja magát…ebben az elsö személyban
benne az az általános emberi:Keresése a helyünknek az életben,céljaink
és és
folyt
´az érzések fénytörésében´az emberi érzések skáláját
próbáltam leírni,kifejezni.
Minden személynél magtalálható mind a három változat,
kisebb nagyobb fokokban:
úgy a deprsszió,csüggedés,mint a keresése az céloknak és néha
itt ott ránk nyitja ajtaját a siker is!
Nem akartam a végletekbe menni…
utalni inkább mind a három lehetöségre az életben,
azoknak nehézségeire és egyben az ´elértek´örömére.
…mert sok függ tölünk is,melyik változatba ´élünk´
Köszönöm mégegyszer értékes hozzászólásodat!
Szeretettel.sailor
Szép napot!
elnézést a hibákért
siettem
ugyanis néhányszor kidobott,elszállt
Szia Sailor! A címek nagyon fontosak, az alcímek is! Először azt emelném ki, hh ennél a vers-csokornál (is) milyen remekül sikerültek: az érzések fénytörése
a sok törmelék közt (depresszió),szárnycsapkodás (keresés),
ünneplőben (elérés). Külön külön ízlelgetve mindegyik mást mond, mégis ugyanarról szól Fénytörés. Önmagában is figyelem elkeltő. Összekapcsolva az "érzések" szóval, számomra nagyon különleges élményt ad.
Szia Bödön!
Köszönöm szépen,hogy jöttél!
Örülök,hogy fonosnek tartod és tetszettek a címek
és az alcímek!
Itt idézem amit Gleamnek is írtam erröl:
"´az érzések fénytörésében´az emberi érzések skáláját
próbáltam leírni,kifejezni.
Minden személynél magtalálható mind a három változat,
kisebb nagyobb fokokban:
úgy a deprsszió,csüggedés,mint a keresése az céloknak és néha
itt ott ránk nyitja ajtaját a siker is!"
Szárnycsapkodás, keresés. Látom, amit írsz. Képi megfogalmazás. Sok sok madár röppen fel egy nagy tó közepén. Indulnak. Mintha én fotóznám.
Ünneplőben. Elérés. Nekem ez is egy szép régi kép, valahonnan messziről, gyermekkorom emlékei közül merül fel. Egyedül az "elérés" szónál akadok fenn egy pillanatra. (To reach??, vagy: access??)
Angolul klassz. De én itt mást választanék.
Talán sejtelem? Mindegy, azért ez nem egy kardinális kérdés.
Utaltam arra, hogy mindhárom vers, bár látszólag külön állnak, ugyanarról szólnak. A mmegjegyésben így fogalmaztad meg:lelki éhségtől lázasak a szemek.
Én is így érzem.
Mélyre ástál megint, nagyon emberi!!!
Jövök még vissza!
folyt
Különösn örülök,hogy így látod:
"hogy mindhárom vers, bár látszólag külön állnak, ugyanarról szólnak.
elszállt
Igen erre törekedtem!
Mert mind a három lehetöség naponta felkeres bennünket,
kisebb nagyobb mértékben.
…habár a harmadik lehetöség (ünneplöben) ritka vendég!
Köszölnöm szépen nagyon értékes hozzászólásaidat!
Igazán nagyon sokat segítenek!
Üd:sailor
Szép napot!
folyt
" Egyedül az "elérés" szónál akadok fenn egy pillanatra. (To reach??, vagy: access??)
Angolul klassz.
Igen ezen még gondolkodok…
és angolul még menne :success,achievement
esetleg németül:erfolgreich,erreichen
gondolkodok még
Szia sailor!
Elsőre nagyon köszöm gondolataidat, és az ezekből született érzéseket.
Jövök még.
Szeretettel: Szabolcs
Kedves Eferesz!
Nagyon örülök jöttödnek és
értékes hozzászólásadnak!
Szep napot!
Szeretettel:sailor
várlak
Kedves sailor!
Versed címe oly sokat mondó: "az érzések fénytörése" Nem tudom, hogy valaha
szenvedtél e depressziótól. Egy nagyon sok kínnal járó valami, amit igazán
megfogalmazni sem lehet valósághűen, pedig én nyomorgok tőle jó 50 éve.
E cím amit elképzeltél és megfogalmaztál valamelyest fedi azt a kínt mit oly
sokszor megélek, és velem együtt sokan
´"mindent tapos
őrjöng dacol
emlékszirmok rakáson´
a lebukó naphoz rohan
de elkésett
előtte ezrek jobbak és szebbek
millió apró korom szitál
tönkrement célok remények"
A kiemelt részlet mélyebb magyarázatot ad e betegségre melyet depressziónak
neveznek, bár amit én megélek egy kevert része az elmebeli kínoknak.
/Skizofréniával kevert bipoláris zavar depressziós tipusa/
Könyörtelen évtizedeim voltak vele, s még vannak is ebben a jelenben. Folyt……
Folyt…
Személyiség zavarral is jár nálam. Eddig kb. 11 személyiség vonult át rajtam amit
össze számoltam. Zártosztályi kínos keserűségek között hoztak vissza idáig még
mindig ebbe a dimenzióiba, személyiségbe ami talán vagyok, mert ebben igazán
nem vagyok biztos, hogy az vagyok aminek, vagy akinek születtem.
Rettentően bonyolult egy folyamat, magam sem értem de a pszichiátereim sem.
Nem is tudják elgondolni azok, kik úgymond ilyen téren egészségesek micsoda
kincsnek a birtokában vannak.
Bár boldog ember vagyok, mégis annyira más az életem mindennapja az átlagtól,
hogy nálam semmi nem úgy működik mint az egészségeseknél, kik épelméjűek.
Elnézést, hogy idáig nem írtam, de más e dologban a helyzetem az átlaghoz képest.
Szeretettel üdvözöllek, s gondolok Rád!
Barátsággal Zoli Kaposvárról
Kedves Zoltán!
Köszönöm szépen nagyon értékes hozzászólásodat a
depresszióról!
" Egy nagyon sok kínnal járó valami, amit igazán
megfogalmazni sem lehet valósághűen".
egyezek!
Ezt csak azok tudják megérteni,akik átmentek rajta,esetleg szenvednek
töle!
Igen megpróbáltam ilyen sorokkal leírni:
"´"mindent tapos
őrjöng dacol
emlékszirmok rakáson´"
de tudom szinte lehetetlen próbálkozás kifejezni,mit érezaz aki benne van!
…és igan:"Nem is tudják elgondolni azok, kik úgymond ilyen téren egészségesek micsoda
kincsnek a birtokában vannak. "
Köszönöm szépen nagyon értékes,öszinte hozzászálásodat!
Drága barátom a legjobbakat Neked!
Könnyebbülést!
Baráti üdvözlettel:sailor
Szép napot
Szia sailor!
Nagyon találó a cím – szeibtem -, hiszen mindannyiunkat ugyanaz a FÉNY ér, csak az nem mindegy, hogy mi milyen szemszögben vagyunk. Mindegyik lelkiállapot erős, kufejező.
És itt is tetszik az ÉRDEMES, aki nálad már szerintem személyként létezik.
"hallom az érdemes neszét
bent"
Szetetettel: Szabolcs
Kedves Eferesz!
Köszönöm szépen,hogy újra felkerestél!
Nagyon jól látod és nagyon tetszett ez a meglátásod:
" hiszen mindannyiunkat ugyanaz a FÉNY ér, csak az nem mindegy, hogy mi milyen szemszögben vagyunk."
Csoda jó elemzés!
Örülök,hogy több ´lelkiállapotot´láttál´ benne!
…mert nem csak a depresszióról szól,hanem még két másik
dplpgról is:´keresése´a kiútnak és kijutás belöle.
Szia!
Szerencsére én nem voltam depressziós, inkább csak levert, rosszkedvű, de aztán túljutottam, legyőztem mindig ezeke az érzéseken. Verseid rámutatnak azokra az érzésekre amik kiválthaják ezt az állapotot. Az útkeresést, lesz-e megoldás? Aztán jön a ráébredés, eszmélés, az ihlet.
tetszett. üdv hundido
Kedves Hundído!
Köszönöm szépen,hogy meglátogattál!
"Szerencsére én nem voltam depressziós, inkább csak levert, rosszkedvű,"
Ennek nagyon örülök és annak is,ahogy írod,hogy legyözted ezeket az érzéseket!
Jól láttad a lényeget írásomban:"Az útkeresést, lesz-e megoldás?"
Szeretettel:sailor
Szép napot!
folyt
A depresszoót próbáltam körülírni:
"hagyj meg egy szikrát csak egy is sugárt
pókhálót bármit
hogy megkapaszkodjon ez a zuhanás"
…tudom,hogy csak olyan személy tudná,ha egyáltalán,
leírni milyen az,aki átesett rajta…most szenved benne
Erre hasonlít:
"Dante: “Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel …"
folyt
Szinte mindannyiunkat elér egy életen át kisebb nagyobb
fokozatokban.A súlyos esetekre terápíák,antidepresszívák stb.
állnak rendelkezésre.
A másik két rész arról szól,hogy láboljunk ki a ´kisebb
zavarokból…pl.lehangultság,érzelmi,közérzet zavarok stb!
Köszönöm szépen hozzászólásodat,nagyon örültem neki!
Szeretettel:sailor
Szép napot!
Szia Sailor! Ízlelgetem ezt a sort: tönkrement célok remények. Tömör, kifejező. Igen, a depresszió valahol itt kezdődik. Vagy a másik: és jönnek az elkésett könnyek
hiába minden?
nem lehet így élni a létezés mellékutcáján
Ez is ide kívánkozik:kapkod a légben egy utolsó próbálkozás
rejtetten remél hátha megszánja
talál még élhetőt benne az élet
a sok törmelék közt
Szia Bödön!
Köszönöm szépen,hogy újra jöttél és értékelted írásomat!
A kihangsúlyozott idézeteknek örülök!
A lényeget találtad meg benne-ük!
Nagyra értékelt hozzászólásaid új eröt adnak a folytatáshoz!
Ismételten köszönöm szépen!
Üd:sailor
Szép napot!
A kifejezéseid nagyon tetszenek. Ezek öltöztetik ünneplőbe a mondanivalót:
ihlettől suttogó ösvények
remény taposott utak
megtalálom egyszer magam?
Szárnycsapkodás, keresés (vergődés)
naplóm még majdnem üres
az idő lassú keze
nem írt sokat bele
nem lényegest
majd ha a bemerészkedett bizalom
a réginek hadat üzen
s tilalmat nem tűrő szenvedélye a fénybe mered
újszülött szemekkel látom az életet
Nagyon jó!
Az ünnep ritka ajándék. Meg kell becsülni! 🙂 az ígéret kinyitja ablakát
a képzelet szárnyán
s egy idő után újra ott a vágy
az elérhető után
És így, és így van, újra jelentkezik a vágyí!
az ígéret kinyitja ablakát
a képzelet szárnyán
s egy idő után újra ott a vágy
az elérhető után
Gyönyörű gondolatok!
Tetszett, jó volt olvasni!
Üdvözlettel: én
Kedves sailor!
Egy tengerész jobban tudja, mint én, hogy a boldogtalanság az a ballaszt, ami az élet óceánján egyensúlyban tart minket, ha már nincs boldogság-rakományunk. Azért jöttem ismét, mert ezt eddig valahogy elfelejtettem közölni veled!
Baráti üdvözlettel: pusztai
Kedves pusztai!
Köszönöm szépen,hogy újra megosztottad gondolataidat:
Nagyon jó meglátás." hogy a boldogtalanság az a ballaszt, ami az élet óceánján egyensúlyban tart minket,"
Az ´elértet´sokszor éppen akkor becsüljük,ha nehézségek árán szereztük meg!
…és mi lenne,ha mindig,minden sikerülne?
Kell a ballaszt is,hogy súlya legyen,értéke az érdemesnek!
Barátsággal:sailor
Szép napot!
Remekül kifejezi ezt a borzalmas érzést.
“hagyj meg egy szikrát csak egy is sugárt
pókhálót bármit
hogy megkapaszkodjon ez a zuhanás”
“magányom huzatos rétegeiben
álomfészkeket ringat a szél”
Szinte filmszerű a lebegés.
Egy régi kópia, homályos messzi kép.
Lassan közeledünk hozzá.
La sejtelem fest egy sokkal szebbet
s meséid apró neszei eljutnak a végtelenbe”
Szép feloldás.
Gratulálok Sailor.
Ismételten sikerült szebbé tenned a napomat.
Köszönöm.
Szia Edit!
Köszönöm szépen,hogy jöttél és értékelted!
Igen,borzalmas érzések,melyeket csak azok tudják
igazán,akik átmentek,átmennek rajta!
Mindegyikünk életében megjelennek itt ott
hasonló érzések,kisebb nagyobb intenzitással.
Köszönöm az idézeteket is,és különösen azt,
hogy sikerült szebbé tennem a napodat´
Ennek nagyon örülök!
Legyen nagyon szép napod:sailor
Köszönöm.
Szia sailor! 🙂
Alig van olyan versed, amelyikhez nem írtam, ez a füzér közéjük tartozik.
Megrázó csokor, a szakadékból kivezető út mérlegelése, kétségek, dilemmák, bátortalan lépések, majd a felismerés, hogy mégis van esély talpra állni. Ehhez a költészet az egyik legnagyobb támasz, mely segítségünkre lehet.
Találtam különleges képeket, mindhárom vers tartalma, feléptése, üzenete jellemző csöndes belső világodra, melyről annyiszor vetítettél “filmeket” nekünk.
Köszönöm, hogy olvashattalak! 🙂
Szeretettel: Kankalin
Kedves Kankalin!
Nagyon szépen köszönöm figyelmedet!
Írod:”Alig van olyan versed,amelyikhez nem írtam´”
…és ez nagyon,nagyon sokat segített!
Jól látod,egy szakadékból kivezetö utat kerestem akkor.
Ilyen érzésekkel:”hagyj meg egy szikrát csak egy kis sugárt
pókhálót bármit
hogy megkapaszkodjon ez a zuhanás”
Nagyon örültem jöttödnek!
Szeretettel:sailor
Szép estét!
Drága Sailor,
ez a versed áll legközelebb hozzám az itt olvasottak közül…mert mélyen érintő, szilánkos , kormos, kétségbeesett, némán sikoltó és mégis TANÍTÓ! Valóban nem lehet “nem lehet így élni a létezés mellékutcáján”…
?hagyj meg egy szikrát csak egy kis sugárt
pókhálót bármit
hogy megkapaszkodjon ez a zuhanás?
Szállóigévé kell váljon ez a gondolat,hogy mindenkihez eljusson .
A lelkem legmélyébe zuhantál.:) jó,hogy vannak szárnyaid.:)
Hálásan köszönlek.
M.
Kedves Napfény!
Köszönöm szépen,hogy jöttél!
“?nem lehet így élni a létezés mellékutcáján??
Nem lehet tönkrement célokkal, reményekkel élni!
Az csak tengödés lenne!
Kell bármi,hogy megkapaszkodjunk!
Jótanács,bizalom,.ígéret,néha elég az is ha meghalgatnak!
A pilákoló reményt éllesztgetni!
Örültem jöttödnek!
Szeretettel:sailor
Legyen szép napod!